Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

CSALÁDJOG. 95 nem Jcivánja fentarta/ni és illetve beleegyezett abba, h. neje föle 1894 : XXXI. Tcülön éljen, őt nejének ideiglenes tartása akkor is terheli és pedig jelen esetben annál is inkább, mivel a tényállásból nem tűnik ki, 102. §. h. alp. csak meg állapítani is kérte volna, h. felp. a különélésnek Ideiglenes állítólag közösen történt elhatározásánál az ót törvénynél fogva tartás. megiVetö jogáról is lemondott — mihez különben közjegyzői okirat kívántatik. A tényállás szerint való ugyan, h. alp. felp.-t az együttélés újrafelvételi re felhívta, felp. pedig ezt megtagadta. Azonban ezzel felp. a tartáshoz való jogát el nem vesztette, mert helyes a felébb, biróságnak az a döntése, h. felp. ezt a felhívást, tekintettel arra, h. alp. a két évi együttélés alatt az elhalást meg sem kisérlett^, jogosan hagyhatta figyelmen kivül és pedig annál inkább, mivel az együttélésnek ily körülmények között czélja nincs . . 0)00. máj. 25. I. G. 171.) 17570. Curia: . . . Az 1894: XXXI. t.-cz. 90. §-ának rendelkezése .az ideiglenes nötartásdij iránti sommás pjerékben nem alkalmazandó, mert az ily perekben keletkezett Ítéleti rendelkezés, mint ideiglenes jellegű, a mint a házassági biróság a tartási viszonyokat szabályozza, hatályát veszti (a kir. Curiának I. G. 290/897. határozata). Jogszabály ugyan. h. abban az esetben, ha a tényleges különélés megkezdésérc a férj hibája szolgáltatott okot, a férj nejét külön eltartani köteles, azonban annak a kérdésnek a megbirálásánál, vájjon a férj nejének ideiglenes eltartására kötelezendő-e vagy nem? a nöwk a különélés ideje alatt folytatott életmódja is lényeges befolyással bir, (a kir. Curiának 1897. okt. 8. hozott I. G. 253/897. határozata) . . . A felébb, biróság . . . által megállapított abból a tényből, h. felp. azon idő alatt, a mely időről férjétől tartásdijat követel, a köteles házastársi hűséget megszegte, helyesen vonható le az a jogi következtetés, h. a felp. a különélés alatti magaviseletével magát érdemetlenné tette arra, h. őt férje külön eltartsa ; ennélfogva a felébb, biróság azzal nem ?értett jogszabályt, h. a felp.-t keresetével elutasította . . . (900. máj. 26. I. G. 179.) 17571. Curia: az 1894: XXXI. t.-cz. 90. §-ának az a rendelkezése, h. a vétkes férj nejét csak annyiban köteles eltartani, a mennyiben ily tartásra a nő jövedelme elégtelen, az ideiglenes tartási perekre ki nem terjed, mivel ha ezekben az nyer megállapítást, h. a házastársi együttélést a férj tette lehetetlenné, ez a neje tartásában is elmarasztalandó s a iartásdij összegének megállapításánál a felek társadalmi állása mellett figyelembe veendő ugyan a nő vagyoni helyzete is, azonban főirányadóul a férj vagyoni viszonyai szolgálnak. Minthogy pedig a felébb biróság Ítéletének meg sem támadott tényállásában az állapíttatott meg, h. az alapperben megállapított azt a tényállást, h a házastársi együttélést állandó rószegeskedésével és neje tettleges bántalmazásával alp. tette lehetetlenné, alp. az újított perben nem döntötte meg; és megállapittatott az is, h alp. nem bizonyította, miként nejének az eltartásra szükséges vagyont tényleg átengedte volna : a felébb.