Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

92 CSALÁDJOG. 1894 : XXXI. az alp. által gondnokolt férj beszámithatatlansága okából a kü­t.-cz. lönválás tekintetében vétkes sem lehet. Alp. panaszai e részben 102. §. sem birnak megállható alappal. Az általa felhivott fentebb idé­Ideiglenes zett törvényszakaszok a házasság felbontása iránti perekben tartás. nyernek alkalmazást. Az 1894: XXXI. t.-czikkel azonban nem té­tetett hatályon kivül a korábbi bírói gyakorlat által megállapítást nyert az a jogszabály, h. ha a nélkül, k. arra a nő okot szol­gáltatott volna, a különélés a férj sérelmes magaviseletére vezet­hető vissza, a nőt férjével szemben ideiglenes tartás illeti meg, mivel a házassági törvény az ily kérdések rendezésébe nem is bocsát­kozik. A házassági jogról szóló törvényben a házasság felbon­tását szabályozó szakaszokban emiitett vétkesség oly értelemben, mint amiképp az ott tárgyaltatik, az ideiglenes tartás iránti per­ben meg sem állapitható, mert az a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése czéljából van szabályozva, s oly vétkességi tényekre vonatkozik, melyek esetleg a házassági kötelék felbon­tását vonhatják maguk után. E kérdés felett pedig kizárólag az a biróság, tehát a házassági biróság Ítélhet, melynek birói ha­tásköre kiterjed a házassági kötelék felbontására is. Jelen eset­ben tehát az ily vétkességtől eltekintve kizárólag csak az képezi döntés tárgyát, h. a különélés a férj tényére vezethető-e vissza? (99 szept. 18. I. G. 244. Dt. h. f. XVI. 2.) 17564. Curia: Panaszolja alp., h. a tartásban mint apa ő is marasztaltatott, holott az ő fizetési kötelezettségét megállapít­ható jogszabály nem létezik. Azonban e panasznak nincs meg­állható alapja; mert habár a nő rendszerint csak a férjétől kö­vetelhet tartásdijat, mégis olyan esetben, a midőn az önálló va­gyonnal nem biró fiu az apai házhoz, az apai vayyonba az apa beleegyezésével vette el nejét és a fiu tevékenységét az apai va­gyonnak megmunkálásában érvényesiti, az önhibáján kivül külön­élésre kényszeritett nőt, a férj apja is eltartani köteles, már pe­dig a felébb, biróság ítéletében megállapított tényállás szerint, mely a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében a felülvizs­gálati eljárásban is irányadó, a vagyontalan kiskorú férj a felp.-t az apai házhoz az apai vagyonba, az apa beleegyezésével vette nőül és a férj tevékenységét most is az apai vagyon megmun­kálásában érvényesiti. (99. nov. 4. G. 383.) 17565. Curia: A férj az anyagi jogszabály szerint akkor kö­telezendő nejének külön eltartására, ha a különélést az ő sérel­mes viselkedése okozta, de ha a kereseti jog keletkezését ille­tően a férj sérelmes viselkedése fenn is forog, az együttélés visszaállításának esetleg útjában álló körülmények is megbirá­landók, következőleg ha a házastársi együttélés a férj viselkedé­sénél fogva is szakadt meg, a férj nincs elzárva annak bizonyítá­sától, h. a nő a külön tartásra vonatkozó jogát időközben beállott vét­kessége következtében nem érvényesítheti. Tekintve már most, h. a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja a különtar­tás követelhetésére lényeges befolyással bir, minthogy a felebi), biróság ítéletének tényállásában azt állapította meg, h. felp. egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom