Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

82 KÖTELMI JOG. Kártérítés, takarékpénztárnak a betéti könyvecskén is lenyomtatott alapKártéritési szabályai állapítják meg1, a melyeknek a betevő magát alávetvén, kötelezettséy ezek a felek szerződését képezik. Ezeknek az alapszabályoknak keletkezése. 73., 75., 76. §-ai akként rendelkeznek, h. a takarékpénztár a Takarékpénz- névre le nem kötött betétet (s a keresetben felhozott betét féltár felelösséye. mondása és lejárata idején ilyen volt) csak a betéti könyvecske felmutatása ellenében köteles a birlalónak kiűzetni; továbbá h. a felmondott betétek kamatozása az esedékesség napján megszűnik, habár azokat ekkor a jogosult fel nem vette; viszont arra nézve intézkedés nincs az alapszabályokban, h. a felmondott és a lejáratkor fel nem vett betétek bizonyos idő elteltével ismét kamatozó betétekké válnak, vagy pedig, h. azok birói letétbe volnának helyezendők. Ebből nyilvánvaló, h. alp.-t az esedékes, de fel nem vett betétek tekintetében oly kötelezettség, a minőt felperes vitat, szerződésnél fogva nem terheli s ilyet a törv. sem állapit meg. Következésképen alp. nem sértett meg kötelezettséget az által, h. az esedékes összeget, a melyet a birtokos jelentkezésének és a betéti könyvecske bemutatásának hiányában lejáratkor ki nem fizethetett, letétbe nem helyezte. Alp. ellenében tehát szerződés vagy törvényszegés kimutatva nem lévén, a kártérítési igény törv.-es alapja hiányzik. (98. jun. 15. 1392.) - - Curia : Mellűire a kártérítési kötelezettség alapjaira nézve általánosságban felhozott, nem kimerítő indokot, hhagyja. (98. nov. 10. 897.) 16218. Szegedi tábla: Felp. kártérítési keresetét a 2—15. r. alp.-ékkel szemben, mint a „Katalinfalvi községi takarékpénztár, mint egyéni czég" „igazgatósági" és „felügyelő-bizottsági" tagjai ellen arra alapítja, h. ezek az alapszabályok szerint a takarékpénztár ügykezeléséből eredő károkért egyetemlegesen felelősek, az I. r. alp.-el szemben pedig arra alapítja, h. a kötelezettségekért I. r. alp. község, mint a czég tulajdonosa, ugy a takarékpénztári alapszabályok, valamint a kereskedelmi törv. értelmében is felelős. A kártérítés alapjául szolgáló tényt pedig egyrészről abban jelöli meg, h. N. L. neje által kibocsájtott, N. L. által elfogadott, a felp. által pedig forgatott 600 frtos váltót a takarékpénztár az alapszabályok megsértésével, tehát meg nem engedett módon számitolta le, másrészről pedig a kártérítés alapjául szolgáló tényt abban jelöli meg, h. a felp. a 600 frtos váltó aláírásakor nem birt tudomással arról, h. a tulajdonképeni adós N. L. egyidejűleg még 19 darab 600 frtos váltót Íratott alá más-más egyének, mint forgatók által s nyújtott be értékesítés végett, mert ha tudott volna a N. L. vagyoni viszonyaival össze nem egyeztethető ily nagymérvű hitel kieszközléséről, a váltót alá nem irta volna és igy a váltót megtévesztve irván alá, hiányzott nála a váltói akarat, alp.-ek pedig, a kik e jelzett körülményről tudomással birtak, a váltó leszámítolásával rosszhiszemüleg, csalárdul, vagy legalább is vétkes gondatlansággal jártak el. Alp.-ek tehát megtéríteni tartoznak a felp.-nek abból eredő kárát, h. M. L. és neje vagyontalanná válta következtében a forgatói minőségben aláirt 600 frtos váltó értékét megfizetni volt köteles. A takarékpénztár alap-