Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

174 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Hagyaték, hagyatékból, mint végrehajtási tömegből a végrehajtató követelése előtt csak akkor igényelhetné, ha ő a temetési költség erejéig a végrehajtás alá vont hagyatékra a végrehajtató foglalását megelőzőleg zálogjogot szerzett volna. (98. szept. 29. 5652.) 2. Törvényes öröklés. Egyezkedés 16379. Curia: Nincs hazai tételes törv., vagy állandóan örökség iránt, követett birói gyakorlat, mely a leszármazót korlátolná abban, h. még a szülők életében szülőivel vagy testvéreivel, a szülők után reá néző örökségi igényét egyezségileg végérvényesen szabályozza. (98. szept. 22. G. 206.) Örökbefoga- 16380. Curia: Az örökbefogadott gyermekek örökbefogadó dott gyermek szülőik után a törv.-es leszármazókkal egyenlő módon örökölöröklési joga ne^ : következésképen mind az érték, a mit egyik vagy másik örökbefogadó szüleitől ezeknek életében kapott, törv.-es örökösödés esetében örökösödési részébe épen ugy betudandó, mint a törv.-es leszármazóknál. Alp. arra alapitott kifogásainak tehát, h. az örökbefogadás megtörténte előtt az örökbefogadott gyermeknek adott érték ennek osztályrészébe betudás tárgyát nem képezné, annál kevésbé van törv.-es alapja, mert egyrészről az ilyen adományozás a később ténynyé vált örökbefogadás mellett adottnak tekintendő ; másrészről az emiitett elmélet megállása esetében az örökbefogadott gyermek esetleg az örökhagyó törv.-es leszármazóival szemben sem az igazsággal, sem a méltányossággal nem indokolható előnyben nem részesittetnék. (98. ápr. 13. 2201.) Házasságon 16381. Győri tábla: Felp., mint az 1894. jan. 15-én ingó kivül született és ingatlan vagyon hátrahagyása s végrendelet nélkül elhalt özv. gyermek örök- B. A.-nénak a B'l. a. anyakönyvi kivonat szerint 1856. ápr. 14-én lési joga. házasságon kivül született gyermeke, anyjának törv.-es gyermekeitől, mint megajándékozottaktól az id. törvk. szab. 8. §. alapján törv.-es osztályrészét követeli. Törv.-es osztályrészre csak azon leszármazó vagy felmenő ágbeli rokonnak van igénye, a kit az elhalt után törv.-es öröklés illet. Az id. törvk. szab. 9. §-ának világos rendelkezése szerint végrendelet nem létében az örökhagyónak minden vagyona a tőle leszármazó törv.-es gyermekekre száll. Ezen rendelkezésben a törv. hangsúlyozván a hagyatéki vagyon összességét és a leszármazók törv.-ességét, a törv.-telen gyermeket a törv.-es gyermekekkel szemben az örökségből kizárja s a házasságon kivül született gyermek végrendelet nélkül elhalt anyja vagyonában a törv.-es gyakorlat szerint csak akkor örökösödik, midőn az anya után törv.-es házasságból származott gyermek nem maradt- Felp.-nek tehát törv.-es öröklésre igénye nem lévén, őt kötelesrész sem illeti, miért is felp.-t keresetével el kellett utasitani. — Curia: Hhagyja. (98. szept. 7. 1474/98.) Köteles rész. 16382. Curia: A kötelesrész kiszámításának alapját képező hagyatéki vagyon megállapításánál az örökhagyó után maradt hagyatéki tömeghez hozzászámítandó mindaz, a mit az örökösök