Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

134 CSALÁDJOG. Házassági jog. Ezen határozat alapján azonban alp. ellenében az, h. a házassági 1894: XXXI. életközösségnek megbontása őt terhelné, nem állapitható meg, mert t. cz. az életközösség megszüntetésébe felp. nemcsak beleegyezett, 114. §. hanem azt maga is kérte. Minthogy pedig a házastársak korábbi Volt osztrák hazájának törv.-ei szerint és illetékes biróságuk által hozott, fenállampolgá- tebb hivatkozott határozatnak hatálya a felp.-re nézve is mindrokbontópere. addig kiterjedt, mig a magyar állampolgárságot 1898. jan. 28-án el nem nyerte, ezen időpontig a peres házastársak külön életét a hazájuk törv.-es rendelkezésén alapulónak kell tekinteni. Tekintve azonban, h. 1898. jan. 28-tól kezdve, a mely napon felp.* nö a magyar állampolgárságot elnyerte, figyelemmel az 1891: XXXI. t. cz. 114. §-ára, a bécsi cs. kir, országos tsz. fent idézett határozatának hatálya felp.-nőre nézve megszűnt; valamint tekintve, h. felp.-nő a keresethez D) a. csatolt közjegyzői tanúsítvány szerint, alp.-t, bár a pestvidéki tsz.-hez 1898. febr. 26-án birói felhívásra irányuló kérvényének beadása után t. i. 1898. ápr. 19-én a házassági életközösségnek visszaállítására közjegyzőileg felhívta; tekintve, h. ekként felp. az életközösség visszaállítására irányuló szándékát alp.-sel közölte ugyan, de ezen közléstől a birói felhívás iránti kérelme beadásáig a törv.-es 6 hó mint a szándékos és jogos ok nélküli elhag}rás időtartama még le nem telt; ezeknél fogva, a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete azzal a kiegészítéssel volt hhagyandó, h. felp. idő előtti keresetével ezúttal utasittatik el. stb. (99. ápr. 14. 1395.) 115. §. 16294. Curia: Arra az esetre, amidőn külföldiek közt, külKülföldiek földön kötött házasságnak felbontását az előbb magyar állambontó pere. polgárságot nyert házasfelek valamelyike utóbb létrejött tények alapján kéri, a H. T. 115. §. külön rendelkezvén még arra az esetre is, ha a házasfelek a külföldi biróság által ágy- és asztaltól már elválasztattak, a H. T. 141. §. ily esetben alkalmazást nem nyerhet, egyfelül azért, mert 115. §. külföldi biróság elválasztó Ítéletének felbontóvá változtatása iránt nem intézkedik és a 141. §. rendelkezésére nem utal, hanem a megjelölt feltétel mellett a házasságot felbonthatónak mondja ki; de másrészt azért sem, mert a 141. §-ban felemiitett az alatt az Ítélet alatt, mely felbontóvá átváltoztatható, kétséykivül csak magyarországi biróság által hozott Ítélet érthető: helyesen járt el tehát a másodbiróság akkor, a midőn az elsőbiróság ítélete vonatkozó részének módosításával, helyesen megváltoztatásával akként rendelkezett, h. a prágai cs. kir. tsz. által hozott elválasztó elválást engedélyező határozatnak felbontó ítéletté átváltoztatása helyett, a házasságot felbontotta és helyesen alapította ebbeli Ítéletét a H. T. 115. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésre, mert a prágai cs. kir. tsz-nek 4851/92 sz. a. hozott abban a végzésében, mely szerint a feleknek ágy- és asztaltól való elválása engedélyeztetett, azok a tények, melyek miatt a felek a házastársi együttélést megszakítva, különváltak, felemlítve nincsenek, de egyébként is a feleknek közmegegyezéssel beadott kérvénye folytán hozott ama vég-