Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

64 KÖTELMI JOG. Szerződések. 14946. Curia: Harmadrendű alperes G. Lipót a per folyamán Foglaló, nem is állítja, hogy felpereseknek, a mikor velük az első és harmadrendű alperesek tulajdonát képező birtokra nézve alku­dozásokba bocsátkozott, tőlük a keresetben emiitett 1500 frtos váltót átvette és nekik az A) alatt csatolt okiratot átadta, kijelentette volna, hogy a birtok eladása csak akkor bir hatálylyal, ha ahhoz akár első- és másodrendű alperesek személyesen, akár P. Béla ügyvéd, mint azoknak megbizottja utólagosan hozzájárulnak és részükre végleges szerződést kiállítanak; de ellentmond ennek a feltevésnek az A) alatti szerződés tartalma is, mely szerint harmadrendű alperes a birtokot kifejezetten a birtokosok, vagyis első- ós másodrendű alperesek megbízottjaként fentartás nélkül eladta. Minthogy harmadrendű alperes a perben beismeri, hogy ő a birtok eladására sem első- és másodrendű alperesektől, sem P. Béla ügyvédtől megbízást nem nyert és csak mint közvetítő alkusz, megbízás nélkül, alkuszdij szerzése czéljából járt el, nyilvánvaló, hogy harmadrendű alperes, ki a felpereseket állí­tásaival éz az A) a. okirattal tévedésbe ejtette s annak folytán, hogy a tulajdonosok a megbízásuk nélkül kötstt vételi szerződést illetőleg jóvá nem hagyták, már ez okból is mindazt teljesíteni tartozik, amihez felpereseknek mint vevőknek, az eladóval szemben joguk van, vagyis jogukban all felpereseknek nemcsak a foglalóul adott 1500 frtos váltót visszakövetelni, hanem a foglaló kétszeresét is, vagyis 1500 frt megfizetését követelni és pedig annyival inkább, mert harmadrendű alperes a per folyamán nem is állítja, hogy a végleges szerződés kiállítása felperesnek vétkességén, vagy azon múlott volna, hogy lényeges feltételek tekintetében, a melyekről az ideiglenes szerződésben gondoskodva nincs, később, midőn a végleges szerződést kellett kiállítani, megállapodásra nem tudtak jutni, ellenkezően beismeri, hogy a kérdésben levő birtok ugyan­csak az ő közbenjárása mellett P. Béla ügyvéd, mint első- és másodrendű alperesek valódi megbizottja által másnak adatott. (97. jun. 10. 4750/96.) 14947. Curia: A jogtudomány elveivel is megegyező hazai joguk szerint foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül .és e mellett a szerződésbeli teljesítés biztosításául is a szerződés megkötésekor tényleg átadatott; miből következik, hogy oly megállapodásból, melyben a foglalónak csak jövőben leendő átadása köttetett ki, a foglalónak átadására bíróilag érvényesíthető követelés nem származik. (97. decz. 30. I. G. 392.) Kötbér. 14948. Curia: Alperesek azért tartják sérelmesnek afelebbe­zési bíróság ítéletét, mert ez a bíróság anyagi jogszabály meg­sértésével állapította meg alperesek mulasztását s kötelezte al­pereseket a kötbér fizetésére. Kiemelik alperesek azt, hogy a haszonbérleti szerződés 8. pontjának értelmezésénél helytelenül járt el a felebbezési bíróság, a midőn irányadóul nem a szer­ződő felek czélzását, hanem az egyes használt kifejezéseket fo­gadta el és értelmezésénél nem terjeszkedett ki a 8. pontnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom