Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 43 kérte a kereseti 1000 frt öszszegnek megítélését. Habár a kere-A kötelezettsethez A) alatt csatolt közjegyzői okirat igazolja is, hogy fel-ség jogczime. peres leányát alperes eljegyezte s hogy ennek következtében, Házassági illetve a bekövetkezés reményében folytatott alperessel vad- ígéretből eredő házasságot, de mert a vadházasság a közerkölcsiségbe ütközvén, követelés, abból kifolyólag magánjogi igények törvényes utón nem érvényesithetők: ugyanezért az elsőbiróság Ítéletét ezeknél az indokoknál fogva helyben kellett hagyni. (96. nov. 10. 3360.) — Curia: Hhagyja. (97. jun. 10. 1767.) 14896. Curia: Alperes felülvizsgálati kérelmében a zár- Elszámolás kérelem kapcsán felhozta azt is, hogy felperesnek kereseti kö- mint jogczim. vetélése nélkülözi a jogczimet és hogy felperes követelésének részletezésére és ennek igazolására utasítandó ; alperesnek ezekre fektetett érvelése azonban nem bir jogos alappal, mert a kereseti követelés alapjául szolgáló okirat tartalma szerint felek között tényleg kötelmi viszony állott fenn, s a kölcsönös elszámolás alapjául kölcsön és közös sertéshizlalási üzlet, tehát oly viszony szolgált, mely jog érvényesítésére alkalmas, az ily alapon megtörtént elszámolás tehát szerződésszerű kötelezettséget cdlapitván meg, ebből folyik, hogy az ennek eredményéül mutatkozó különbözet érvényesítése az elszámolás alapjául szolgált §gyes ügyletek részletezésétől függővé nem tehető. (98. febr. 22. 466.) 14897. Curia : A 3. r. felp.-nek panaszai alaptalanok. A 3. r. felperes ugyanis igényét a C) alatti közjegyzői okiratban foglalt adásvételi szerződésre alapította. Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat állíttatik ki, és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek, nem zárja ki annak bizonyítását és megállapítását, hogy a felek a jogügyletet komolyan létesíteni nem akarták. Az pedig, hogy a feleknek valamely joqügylet létesítésénél mi volt akarata és így annak megállapítása is, hogy az alakilag és tényleg létesített jogügylet a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként jött-e létre, vagy hogy a felek a jogügyletet csak színleg kötötték meg, a nélkül, hogy egymás között az illető jogviszonyt létesíteni akarták volna, ténykérdés, a mi, mint ilyen, e helyütt felül nem vizsgálható, hanem felülvizsgálatnak tárgya csupán az e kérdés megoldásának alapjául szolgáló tényállás lehet, és ez is a sommás eljárási törvény 197. §-a szerint csak akkor, ha az jogszabály megsértésével állapíttatott meg. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a bizonyítékok megengedett szabad mérlegelése mellett és a meggyőződését előidézett okok felsorolásával a sommás eljárási törvény 64. §-ának megfelelően tényként azt állapította meg, hogy 3. r. felperes édésatyjával, a végrehajtást szenvedővel vételi ügyletet komolyan létesíteni nem akart és nem is létesített és ekként a C) alatti közjegyzői okiratban foglalt adásvételi szerződés színleges. (98. márcz. 11. 9.) 14898. Budapesti tábla: Teljesített szolgálatok tekintetében az a jogi vélelem, hogy azok ellenszolgáltatás fejében teljesíttettek; ezen jogi vélelemnél fogva a teljesített szolgálatok ténye ellenében