Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
396 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: XVIII. Budapesti tábla: Hhagyja, a benne felhozott indokoknál fogva t.-cz. és azért: mert alperes tagadásával és vonatkozó kifogásával szem59. §. ben, felperes azt tartozott volna bizonyítani, hogy alperes a kereKorlátolt setben körülirt hídmérleg végleges megrendelését nem tette függővé beismerés, az annak szerkezetére vonatkozó tervrajznak előző bemutatásától, de erre a döntő körülményre a felperes által kinált eskük egyike sem terjed ki. az elsőbiróság tehát ezen eskük bármelyikének is alkalmazását helyesen mellőzte ; és mert a bizonyításra nem kötelezett alperes által csak szükség esetére igénybe vett eskübizonyiték alkalmazást nem nyerhet. (96. jun. 24. 1110. v.) — Curia: Hhagyja, a benne felhozott és elfogadott indokokból és azért, mert alperes korlátolt beismerésével szemben, felperes az alperesnek kinált föesküvel a kereseti hídmérlegnek a megrendelését, de nem a megrendelés feltétlenségét kivánta bizonyítani és mert a megrendelés lényéből egymagában, a megrendelés feltétlensége szükségszerüleg nem következik. (97. ápr. 6. 1110/96. v.) Q2 § 15523. Curia: Valamely kereskedelmi üzlet tevékenysége, Köztudomás az üzlet körének terjedelme csak a különös észlelet körébe tartozó tényekből vont következtetés utján állapittatván meg, a köztudomású tények közé nem eshetik, a bíróságnak ezekre vonatkozó magántudomása pedig, amennyiben nem alapszik hivatalos tudomáson, a bizonyítás kizárásának okát a S. E. 62. §-a alapján nem képezheti. (97. szept. 7. I. Gr. 187.) 64. §. 15524. Curia: A S. E. 64. §-a értelmében a biróság az Bizonyítékok indokolásban tüzetesen kifejteni tartozik az okokat, a melyek szabad mérle- miatt a fél ajánlotta bizonyítást mellőzte. Ámde az az ok, amit gelése. a felebbezési biróság ítéletében felhozott, hogy t. i. a tanuk kihallgatását azért mellőzi, mert a perbeli ténykörülmények a tárgyalások rendén teljesen tisztáztattak és behatóan felderitettek, egész általánosságban tartott szólásmódnál nem egyéb, s mint ilyen, az indokolás czélzatának, hogy az meggyőző legyen, meg nem felel. (97. nov. 16. I. G. 304.) 64., 73. §§. 15525. Curia: Alaptalan felperes felülvizsgálati kérelme a Bizonyítás tekintetben, hogy a felebbezési biróság a bizonyítási teher szabáokirattal. lyait a felperes által felmutatott okmányokkal szemben helytelenül alkalmazta és hogy ennek következtében helytelenül mondotta ki, hogy a c) alatt hiteles másolatban bemutatott kötvényben foglalt érték alperesnek nem szolgáltatott ki. Alaptalan pedig azért, mert a felebbezési biróság tényállásában meg van állapítva a kötelezvényt előttemező tanuk vallomása alapján, hogy J. Károly a c) a. kötelezvény eredetijét, mely az ő aláírásuk alkalmával teljesen kitöltve nem volt, előttük alá nem irta; e szerint pedig a kötelezvény az 1868. évi LIV. t.-cz. 167. §. b) pontja kellékeinek meg nem felelvén, nem szolgál bizonyítékul az érték leszámolására nézve. E bizonyítási szabályhoz a biróság az 1893 : XVIII. t.-cz. 73. §. 3. bekezdése értelmében kötve lévén, a kötelezvény hiányos kiállitása miatt a bizonyítást az érték kiszolgáltatása kérdésében helyesen hárította felperesre. (96. decz. 17. I. G. 319.)
