Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

CSŐDTÖRVÉNY. 371 bíróság-, hogy az alperesként perbe vont B. J. czég, mint küz- Csödkereseti társaság ellen folytatott csődügyben létrejött kényszer- törvény, egyezségnek hatálya kiterjed a felperesi követelésre is és pedig 199—236. §§. az utóbb a feloszlott czég helyett perbe lépett alperesek javára Osztrák kényis, mert az osztrák csődjog szerint a magyar Cs. T. 227. §-ának szeregyezség megfelelően a közkereseti társaság csődjében keletkezett kényszer- hatálya egyezségnek hatálya más megállapodás hiányában kiterjed a tár- magyarorsaság tagjainak személyes felelősségre is, miért is a másodbiró- szági hiteleséig Ítéletének azt a részét a melylyel felperesek az érvényesített zővel szemben. kárkövetelés 22°/0 feletti részével elutasittattak, az itt előadott és a benne felhozott egyéb indokok alapján helybenhagyni kellett. A megítélt 'perköltségre azonban a kény szeregyezségnek hatályát kiterjeszteni nem lehetett és e részben a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni azért kellett, mert a jelen követelés iránt a kényszereggezség létrejötte után is folytatott perben felmerült költségek nem esnek a Cs. T. 214. §-ában meghatározott követelések tekintete alá, hanem mint a csődön kivül érvényesített ezen követelés megítélését czélzó külön pernek a költségei, a pervesztes alpereseket a prdts. -251. §-a rendelkezéseihez képest egész összegükben terhelik. (98. jan. 20. 7. J. 98. 11.) 15448. Curia: A csődeljárás az 1881 : XVII. t.-cztkk 248- §• 248. §. alapján elrendelhető az esetben is, ha a közadós czége Keres^- csód. a kereskedelmi czégjegyzékbe nincs ugyan bejegyezve, de ki van mutatva, hogy kereskedelmi ügyletekkel iparszerüen foglalkozik. (1456/95.) 24*