Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

CSŐDTÖRVÉNY. 365 árunak tényleges átvétele, e nélkül pedig felperesnek vissza- Csöd­követelési joga meg nem szűnt. (97. szept. 15. 607. J. 97. 43.) törvény. 15433. Nagyváradi tábla: A felperes maga is beismeri ugyan, 60%. hogy a közadós részére az alatt az idő alatt végzett könyvelői teendő- óradíjas ket, a mikor a Küsztler és társai czégnél könyvelői minőségben volt könyvvezető alkalmazva; vagyis, hogy felperes nem egyedül a közadós üzle- fizetésének tében volt alkalmazva; tekintve azonban, hogy az állandó al- sorozása. Jcalmazás fogalmának meghatározása, mint ez az 1881. évi LX. t.-cz. 61. §. utolsó pontjában foglalt meghatározásból is kitűnik, nem függ attól, hogy az alkalmazott csak egy főnökkel legyen szolgálnii viszonyban; az a jogszabály pedig, mely szerint fel­mondási időre estik azok a JceresJcedösegédeJc tarthatnak igényt, a kik ugyanazon időben összes tevékenységüket egy főnöknek szen­telik, a jelen esetben azért nem alkalmazható, mert a felperesnek kereseti igénye nem a kereskedelmi törvény 57. §-ára, hanem a B. a. szerződésre van alapítva, a melynek az a tartalma, a mely­ben a felperes részére három havi felmondási idő van biztosítva, a törvénynek általános rendelkezése mellett is megáll, ugyanazért a tömeggondnoknak az állandó alkalmazás hiányára s a keresk. törv. 57. §-ára alapított kifogása figyelembe vehető nem volt. Az emiitett okirat tartalmi valóságát pedig a kir. tábla az alperes­nek tagadása daczára bizonyítottnak vette, mert az alperes a közadósnak amaz okiraton látható névaláírását valódiság tekinte­tében meg nem támadta, ez az okirat ennélfogva az ellenkező bizonyításig az azt kiállító közadós ellen bizon3rit; és ezzel a jogi vélelemmel szemben az alperesnek nem egyszerűen a tar­talom valóságát tagadnia, hanem annak valótlanságát bizonyí­tania kellett volna, erre azonban az alperes nem is vállalkozott. A közadósnak amaz okirat kiállításában nyilvánuló jogcselekmé­nyét pedig a csődhitelezőkkel szemben való érvénytelenség oká­ból, meg nem támadta. (96. máj. 13. 1028.) — Curia : Helybenhagyja indokainál fogva és főleg ?,zért, mert alpe­res nem tagadta, hogy felperes G. Izidornál az összes könyv­vezetői teendőket kizárólag és állandóan kikötött díjazás mel­lett egészben teljesítette; felperesnek e működése tehát, habár a könyvvezetői teendőket másnál is és alperesnél csak üres óráiban végezte; tekintettel arra, hogy a B) a. szerint részére három havi felmondási idő köttetett ki, az állandó alkalmazás jellegével bir, következésképen felperesnek a felmondási időre esedékes dija a csődtörvény 60. §. 1. pontja szerint ez I. osz­tályba volt sorozandó. (97. nov. 16. 1083. Dt. 3. X. 74.) 15434. Győri tábla: K. M. és fia czég beadott kérvényében 84—87. §§. T. Ödön ellen nem a csőd megnyitását, hanem ellenkezően a Csődnyitási büntető eljárás megindithatása czéljából annak a kimondását kérte, kérvény. hogy a nevezett adós ellen a csőd vagyon hiánya miatt meg nem nyitható. A folyamodó hitelezőnek ez a kérelme tehát, te­kintet nélkül arra a körülményre, hogy a panaszlott ellen a csőd­nyitás előfeltételei fenforognak-e vagy nem ? és hogy az utóbbi esetben mi képezhetné a csődnyitás elutasításának indokát, már

Next

/
Oldalképek
Tartalom