Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

VÁLTÓTÖRVÉNY. 343 vetkezik, hogy a váltón kivül más bizonyítékot szolgáltatni nem tar- Valtótozik, hanem a váltókötelezetten áll azokat a kifogásokat, melyek őt törvény, a váltó alapjául szolgáló jogügyletből netán megilletik, előadni és 92., 93. §§. bizonyítani; már pedig alperesek azt, hosry a kereseti váltó ér- Váltókifogávéiryesitésének előfeltételét e végelszámolás megtörténte képezte sok. és hog}r a nemzeti baleset elleni biztosító-társaságnak a peresített váltóval fedezett követelése csupán 41 frt 58 kr. erejéig áll fenn, felperes tagadásával szemben egyáltalán nem bizonyították ; ily körülmények között pedig a váltó biztosítéki természetéből merített fenti kifogásnak a közvetlen szerződő féllel szemben sem vezetett volna sikerre. (96. máj. 1. 2875.) — Kassai tábla: Hhagyja a V. T. 92. §-ára alapított indokolásnak abból az okból mellőzésével, mert a beperesitett váltó szerint a felperes, mint rendelvényes, nem tekinthető harmadik személynek. (96. jun. 22. 2162 ) 15394. Curia: Habár arravaló tekintettel, hogg felperes a kereseti váltó előbbi tulajdonosának, a váltón elő nem forduló és a váltói köteléken kivül álló, nemzeti baleset biztosító részvénytársaságnak a váltó átvételével e váltón alapuló követelésre nézve pusztán csak jogaiba lépett és a váltót nem váltói uton — forgatmány utján — szerezte meg, kétségtelen, miként alperesek vele szemben mindazon kifogásaikat érvényesíthetik, melyek őket a nemzeti baleset biztositó-társaság ellenében megilletik, mindazáltal alperesek a kereseti kérelemhez képest helyesen marasztaltattak, mert a váltó tartalmával jogszerű váltó-birtokosként igazolt felperesnek tagadásával szemben azt, hogy alperesek és felperes jogelőde közt a váltó kitöltésére vagy érvényesítésére nézve a kifogásokban, illetőleg a tárg3rals áfolyamán említett megállapodások létesültek, alperesek nem bizonyították. A másodbiróság ítélete az itt felhozott indokoknál fogva hagyatott helyben. (97. május 11. 1030/96. v,) 15395 Curia : A V. T. 98. §-a szerint a váltó óvás felvé- 98 -101. §§. telére bizonyos körülmények közt a járásbirósági aljegyző is jogo- Váltóóvás. sitott. Azt, hogg az óvást felvevő abban kitüntesse, hogy az erre vonatkozó megbizatást mily oknál fogva nyerte, a törvény elő nem irja, de nem is szükséges az az óvás felvételének érvényességéhez azért, mert ha a törvény szerint az óvás felvételére jogosultnak tekintendő aljegyző oly időben vett volna fel óvást, a midőn erre nézve nem forgott fenn szükség, illetőleg nem forgott fenn esete annál:, hogg ezen eljárásban a jbiróságnak valamely birói vagy jegyzői tagját helgettesitse, e szabálytalanság legföljebb avval a következménynyel járna, hogy az illető aljeggzö esetleg a birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény értelmében feggelmi uton volna felelősségre vonható, de ez egjmiagában éppen nem érinti az óvás váltójogi érvényét, a mint nem érinthetné az, ha az óvásban előadná kiküldetésének okát és bebizonyíttatnék, hogy az okul felhozott tény valótlan. Az a kifogása tehát alperesnek, hogy az óvás arra nem illetékes közeg által vétetett fel, az itt felhozott, az óvásban foglalt hely megjelölésre és váltómásolatra