Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

322 VÁLTÓTÖRVÉNY. Váltó- 15345. Kolozsvári tábla: Az 1874 : XVI. t.-cz. 4. §-a szerint a törvény, váltó bíróság- oly végzése ellen, a melylyel a váltóper folyamát 36. §. az aláírás hamisságának jelensége folytán felfüggeszti és az iraA váltobirto- tokát a bűnvádi eljárás megindítása végett a büntető bírósághoz kos tulajdo- átteni, jogorvoslatnak nincs helye. (97. ápr. 27.943.) — Azonosiminősege, nos : Kolozsvári tábla (97. ápr. 27.1055.) 42 ^ 15346. Curia : A kereseti váltó szövegében foglalt óváselÓvás elenge- engedési nyilatkozat csak az azt elengedő, tehát fenforgó esetig ben a kibocsátó, irányában bir hatálylyal, a váltó hátlapjára vezetett s a forgató G. R. által aláirt forgatmány azonban ily elengedési nyilatkozatot magában nem foglalván, felperes részéről az, hogy a nevezett alperes mint forgató az óvást elengedte, bizonyítva nincs ; és mert felperesnek a felebbezésben felhozott az az állítása, hogy G. R. alperes az óvás hiánya miatt kifogással nem élt, az alperesek által beadott kifogásoknak azzal a tartalmával, mely szerint alperesek egyebek közt azt is felhozták, hogy ők a szükséges óvást el nem engedték, meg van czáfolva. (97. okt 21. 669. Ü. L. 57. 48.) 15347. Curia : Abból, hogy az a kibocsátó, aki az elhalt elfogadónak egyik örököse is, a váltót lejárat után óvás felvétele nélkül váltotta magához, nem következtethető az, hogy ő nem mint kibocsátó, hanem mint az elfogadó örököse, ezen minőségében űzetett, mert az óvás el is engedhető. (98. máj. 12. 279.) 43. §. 15348. Szegedi tsz.: Alperes tömeggondnok a kereset elTelepitett utasítását kéri, mert felperes követelését, a kibocsátói minőségváltó 6emitía-ben szerepelt E. Ödön csődtömege ellen nem érvényesítheti azért, tása. mert az óvás szabálytalan; ugyanis a váltó telepitett váltó és mint ilyen a telepesnek lett volna bemutatandó, holott azt az óvatoló személy, mint az óvásból kitűnik, az osztr.-magyar bank mellékhelyiségénél E György elfogadónak szándékolta bemutatni, de azt ott nem találta ; nem jelöli meg az óvás, hogy a váltó kinek mutattatott be és kitől nyerte a választ, hogy fedezet nem érkezett . . . Felperes megjegyzi, hogy a váltó határozatlanul van telepítve, a mennyiben csak telep van megnevezve, de nem egyúttal telepes is; az ily váltót a V. T. 43. §-a értelmében magánál az intezvényezettnél és pedig a telep helyén kell fizetés végett bemutatni. Felesleges óvatosságból tette az óvatoló a fedezet iránti kérdést a pénztároshoz, mert váltójogi cselekménye befejezést nyert azzal, hogy az intézvényezettet a telep helyén nem találta ... A kereset alapjául szolgáló váltón az intézvényezett lakhelyétől (Báránd) különböző fizetési hely (Szentesen az osztrák-magyar bank mellékhelyénél) lévén kikötve, az telepitett váltó minőségével bir. A váltótörvény 43. §-a szerint a telepitett váltókat a telepesnél és ha ilyen megnevezve nincsen, magánál az intéz vény ezettnél kell a telep helyén bemutatni. Minthogy pedig a kereseti váltón csak a hely. a hol a fizetés eszközlendö (a fizetés helye) van megjelölve, de nem egyúttal a személy, kinél és ki által lesz a fizetés teljesitendö, kétségtelen, hoijy mivel az osztrák-magyar bdnk mellékhelyét jogi személynek tekinteni