Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK. 25 14867. Curia: A mikor M. L. három gyermeke az ettől át- Szolgalom, vett birtoktestet maguk közt három részre felosztották, M. M. és Útszolgalom. Emánuel, mint a birtoktest északi és déli részén levő közlekedési ut melletti 316. és 318. hr. sz. részletek átvevői, kötelesek voltak a középső, vagyis a 317. hr. sz. átvevő testvérüknek, M. Ferencznek a maga birtokrészéhez való közlekedésre alkalmat nyújtani, illetve szolgalmat engedélyezni, mert különben az ezen; keleten és nyugaton mások tulajdonát képező földek által határolt birtokrészlet megközelithető és használható nem lett volna. A 316. és 318. hr. sz. birtokrészletek tulajdonosainak ez a kötelessége a most felhozott okokból fennáll M. jogutódaira nézve, a 317. hr. sz. birtokrészlet mindenkori birtokosaival szemben is. Ezekből folyóan felperes, ki az egyik osztozkodó testvér, M. Mátyás jogutóda, nem tilthatja el alperest attól, hogy az eldarabolás folytán keletkezett és M. József tulajdonát képezett 317. hr. sz. birtokrészletére az ezzel egy birtoktestet képezett 316. hr. sz. birtokrészleten átjárhasson és pedig annál kevésbbé, mert különben a 317. hr. sz. részlet ut hiányában a forgalomból teljesen kivétetnék. Habár tehát alperes azt, hogy ő, illetve jogelőde a felperes birtokrészletére útszolgalmat szerződés vagy elbirtoklás utján szerzeit volna, nem bizonyitotta, sőt bizonyítottnak veendő, hogy alperes majd a 313. hr. sz. szomszédos földön, majd alattomban a felperes birtokrészletén át közlekedett, sőt útszolgalmat bérelt, illetve pénzen szerezni kivánt; alperes még sem kötelezhető arra, hogy a felperes telkén át a közlekedést megszüntesse, miért is mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt. Ellenben a szolgalmi jog tkvi bejegyzésének tűrésére irányított viszonkereset tekintetében a másodbiróság ítélete helybenhagyatott azért, mert az útszolgalom iránya és terjedelme a többször említett eredeti megosztás alapján keletkezett 3-ik birtokrészlet, vagyis a 318 a) és 318/?;) hr. számú birtokrészletek tulajdonosainak illetve az eredeti megosztásban részt vett M. Emánuel jogutódainak meghallgatása nélkül meg nem állapitható. (97. okt. 20. 1493. P. XXXV. 12.) 14868. Budapesti tsz.: Úthasználati jogba való visszaheiyezé- Yuszahelyesét csak az kérheti, a ki valódi szolgalmat gyakorolt ezen uton, zés uthaszvagyis a ki a használatot oly módon gyakorolta, hogy ez szolgalom nálati jogba. jellegével bir. Magában véve az a körülmény, hogy az útnak tulajdonosa egy vagy más alkalommal saját jóakaratából, az ut használatát megengedte, még nem ad jogot arra, hogy ezen útnak állandó használata szolgalomként gyakoroltassák, vagyis ezen használat szolgalom természetével nem bir. (97. ápr. 6. IX. D. 377.) 14869. Curia: Az alperes kincstár részéről /. a. csatolt ítélet- Használati bői kitűnik, hogy a kereset tárgyául szolgáló ingatlanság a B. csa- jog. Iádnak nem haszonbér czimén időről-időre, hanem hosszabb tartamú használatra engedtetett át; a periratoknál fekvő 20. sz. a. tjkvvel pedig bizonyítva van, hogy a telek használata mellett, a