Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 307 ságot, ítéletének és eljárásának feloldása mellett, további eljá-Kereskedelmi rásra és törvényszerű ujabb határozat hozatalára utasította. (97. törvény, jun. 17. II. G. 40.) 393—433. §§. 15313/a. Budapesti tábla: Alperes felülvizsgálati kérelmét arra Fuvarozási alapítja, hogy a felebbezési bíróság a per eldöntésénél jelen eset- ügylet. ben irányadó vasúti üzletszabályzat 41. és 60. §§-ainak, valamint a díjszabásnak a szállítási határidő tartamára vonatkozó rendelkezéseit állítólag ügyeimen kivül hagyta, illetőleg helytelenül értelmezte. Az üzletszabályzat 47. §-a azonban élő állatok szállítására vonatkozván, afenforgó esetben, midőn nem élő állatok, hanem levágott borjuk fuvaroztattak, alkalmazást egyáltalán nem nyerhet. A 63. §-nak és a díjszabásnak a szállítási határidő tartamára vonatkozó rendelkezéseit pedig a felebbezési bíróság a per eldöntésénél nem hagyta figyelmen kivül és nem értelmezte helytelenül. Alperesnek az az érvelése ugyanis, hogy arra való tekintettel, hogy a fenforgó esetben a szállítási határidő az üzletszabályzat és a díjszabás értelmében nyolcz napra terjedt, alperes vasút az árut bár a rendeltetési helyére nyolcz napnál előbb érkezett is meg, a nyolcz napi határidő lejártáig visszatartani jogosítva volt és hogy ő ennek következtében az áruban a megérkezéstől a tényleges kiszolgáltatásig beállott értékcsökkenésért felelőssé egyáltalában nem tehető, minden jogos alapot nélkülöz, mert az üzletszabályzat 63. §-ának és ennek alapján a díjszabásnak vonatkozó rendelkezései csak azokat a legnagyobb {maximalis) időtartamokat határozzák meg, a melyeket a szállítási határidő meg nem haladhat és mert az üzletszabályzat 66. §-a 2. pontja szerint az átvevő (czimzett) jogosítva van az árunak a rendeltetési helyére érkezte után annak kiszolgáltatását követelni ; ha tehát az áru a rendeltetési helyére tényleg az üzletszabályzatban meghatározott maximális szállítási határidő lejárta előtt érkezett is meg, a czimzett említett jogát a megérkezés után azonnal érvényesítheti és a vasút az idézett 66. §. 1-ső pontja értelmében az árut neki kiszolgáltatni köteles, a kiszolgáltatást tehát jogosan nem tagadhatja meg azon az alápon, hogy a maximális szállítási határidő még le nem telt. Ennek az értelmezésnek helyességét megerősíti az üzletszabályzat 69. §-a 6. pontjának rendelkezése is, mely szerint „a vasút köteles a beigazolt költségeket megtéríteni, ha az áru elvitele az átvevőnek a megérkezésről történt értesítése alapján a kellő időben megkiséreltetett, de meg nem történhetett". Minthogy pedig jelen esetben nem a szállítási határidő elmulasztásából, hanem az árunak a megérkezés után azonnal ki nem szolgáltatásából származó kár megtérítése képezi a kereseti követelés tárgyát; a felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a felülvizsgálati kérelemben meg nem támadott tényállás szerint pedig a keresetben emiitett áru 1896. márczius 2-án már rendeltetési helyén volt, de az erről értesített felperesnek mint czimzettnek sem ezen, sem a következő napon (márczius 3-ikán) jelentkezése daczára, az állatorvosi bizonyítvány hiánya miatt, a mely mint fenforgó esetben szükséges okirat a feladáskor a fuvar20*