Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 295 ezzel létrejött A) a. kötés alapján tisztán tőzsdei árkülönbözetre Kereskedelmi irányuló valóságos szállítási szándék kizárásával kötött ügylet- törvény, nek megbizás utján történt foganatosítás következtében a terhére 368—383. §§. jelentkező annak a veszteségnek a fedezetére állított ki, a mely Bizományi az A) a. kötésben meghatározott szállítási határidő elérkezte ügylet. előtt meg a szállításra megjelölt tengeri árának a tőzsdén való (Tőzsdei ügy­emelkedésével árkülönbözetként jelentkezett. A kereseti, egyen- ^eí-) ként egyezer forintról kiállított két váltónak a felperestől a per­ben tagadott azonossága, az A) a. kötés alapján a felperes gondno­koltja által az alpereshez intézett 4. a. levele szerint átvettnek elis­mert 2000 frtos elfogadványnyal nem lehet kétséges, nemcsak azért nem, mert a felperes az azonosság tagadásával kapcsolatban a perben nem is állította, hogy gondnokoltja más váltókat is kapott az alperestől, hanem azért sem, mert felperes gondnokoltja az 5. a. levélben kifejezetten hivatkozik az A) alatti ügylet lebonyolítá­sánál az 1894. január 31-én lejárandó egyik kereseti váltóra. E szerint az A) a. alapján a felperes gondnokoltjával 4000 mm. tengeri eladása iránt kötött bizományi ügyletnél felmerült vesz­teség fedezetéről kiállított mindkét kereseti igénynek érvényesit­hetésére nézve lényeges kérdést képez, hogy az A) a. ügylet megkötésénél az alperesnek, mint megbízónak a tőzsdei diffe­rentiális ügyletek lényegét képező az a szándéka forgott-e fenn, a mely szerint a valóságos szállítás ő nála már eleve kizártnak tartandó; igenlő esetben pedig, hogy az alperesnek oly szándé­káról a felperes a bizományi viszony alapján tudomással birt-e ? mert e két körülménynek megállapítása esetén a váltóknak bíróilag nem érvényesíthető kötelem képezvén az alapját, az al­peressel ily kötelmi viszonyban álló gondnokolt nevében fellépő felperes, követelést a váltó alapján nem érvényesíthet. Mindkét körülményt a kir. Curia a perben szolgáltatott összes bizonyí­tási anyagnak a S. E. 64. §. szerint történt szabad mérlegelése által nyert meggyőződése alapján bebizonyitottnak fogadta el. A felperes gondnokoltja az alperest az A) a. szerint hozzá intézett levelében 4000 mm. tengerinek az ő számlájára 1895. május — június hónapokra bizományképen történt eladásáról tudósítja ugyan, de annak további tartalmában már figyelmezteti az al­perest arra, hogy a tehére esetleg jelentkező árváltozás esetén készpénzfedezetet lesz köteles küldeni, értesiti, hogy ha ennek a kötelességének azonnal eleget nem tenne, jogában áll az ügy­letet óvás felvétele nélkül azonnal lebonyolítani s ez esetben az alperes a különbözetet és a költségeket köteles megfizetni. E levélnek utóbb jelzett az a tartalma tehát, mély szerint a felkeres gondnokoltja már a, megbizás teljesítéséről adott tudósitás alkal­mával az alperest a megkötött szállitási ügyletnél öt terhelő kötele­zettségére nézve áremelkedés esetére kizárólag a fedezetnek szol­gáltatására hivja fel és a lebonyolításnál felmerülő árkülönbözet megtérítésére figyelmezteti, annak tanújelét szolgáltatja, hogy a fel­peres gondnokoltja nem tartotta szem előtt az ügyletek megkötésé­nél az alperesnek valóságos szállitási szándékát. Ez a követkéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom