Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 295 ezzel létrejött A) a. kötés alapján tisztán tőzsdei árkülönbözetre Kereskedelmi irányuló valóságos szállítási szándék kizárásával kötött ügylet- törvény, nek megbizás utján történt foganatosítás következtében a terhére 368—383. §§. jelentkező annak a veszteségnek a fedezetére állított ki, a mely Bizományi az A) a. kötésben meghatározott szállítási határidő elérkezte ügylet. előtt meg a szállításra megjelölt tengeri árának a tőzsdén való (Tőzsdei ügyemelkedésével árkülönbözetként jelentkezett. A kereseti, egyen- ^eí-) ként egyezer forintról kiállított két váltónak a felperestől a perben tagadott azonossága, az A) a. kötés alapján a felperes gondnokoltja által az alpereshez intézett 4. a. levele szerint átvettnek elismert 2000 frtos elfogadványnyal nem lehet kétséges, nemcsak azért nem, mert a felperes az azonosság tagadásával kapcsolatban a perben nem is állította, hogy gondnokoltja más váltókat is kapott az alperestől, hanem azért sem, mert felperes gondnokoltja az 5. a. levélben kifejezetten hivatkozik az A) alatti ügylet lebonyolításánál az 1894. január 31-én lejárandó egyik kereseti váltóra. E szerint az A) a. alapján a felperes gondnokoltjával 4000 mm. tengeri eladása iránt kötött bizományi ügyletnél felmerült veszteség fedezetéről kiállított mindkét kereseti igénynek érvényesithetésére nézve lényeges kérdést képez, hogy az A) a. ügylet megkötésénél az alperesnek, mint megbízónak a tőzsdei differentiális ügyletek lényegét képező az a szándéka forgott-e fenn, a mely szerint a valóságos szállítás ő nála már eleve kizártnak tartandó; igenlő esetben pedig, hogy az alperesnek oly szándékáról a felperes a bizományi viszony alapján tudomással birt-e ? mert e két körülménynek megállapítása esetén a váltóknak bíróilag nem érvényesíthető kötelem képezvén az alapját, az alperessel ily kötelmi viszonyban álló gondnokolt nevében fellépő felperes, követelést a váltó alapján nem érvényesíthet. Mindkét körülményt a kir. Curia a perben szolgáltatott összes bizonyítási anyagnak a S. E. 64. §. szerint történt szabad mérlegelése által nyert meggyőződése alapján bebizonyitottnak fogadta el. A felperes gondnokoltja az alperest az A) a. szerint hozzá intézett levelében 4000 mm. tengerinek az ő számlájára 1895. május — június hónapokra bizományképen történt eladásáról tudósítja ugyan, de annak további tartalmában már figyelmezteti az alperest arra, hogy a tehére esetleg jelentkező árváltozás esetén készpénzfedezetet lesz köteles küldeni, értesiti, hogy ha ennek a kötelességének azonnal eleget nem tenne, jogában áll az ügyletet óvás felvétele nélkül azonnal lebonyolítani s ez esetben az alperes a különbözetet és a költségeket köteles megfizetni. E levélnek utóbb jelzett az a tartalma tehát, mély szerint a felkeres gondnokoltja már a, megbizás teljesítéséről adott tudósitás alkalmával az alperest a megkötött szállitási ügyletnél öt terhelő kötelezettségére nézve áremelkedés esetére kizárólag a fedezetnek szolgáltatására hivja fel és a lebonyolításnál felmerülő árkülönbözet megtérítésére figyelmezteti, annak tanújelét szolgáltatja, hogy a felperes gondnokoltja nem tartotta szem előtt az ügyletek megkötésénél az alperesnek valóságos szállitási szándékát. Ez a követkéz-