Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

288 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi volna : végül tekintettel arra, hogy felperes az A) alatti okirat törvény, szerint, mely szintén két oldalú szerződést képez, a vett borok 358. §. vételáráért, négy havi lejárattal ellátott váltót volt köteles alpesi teljesítéstől résnek átadni, alperes tehát a szerződést a maga részéről csak való visszalé- akkor tartozott volna teljesiteni, ha felperes a szerődés teljesitépés. sére annak idején és helyén a maga részéről késznek nyilatkozott volna, vagyis ha alperest a teljesítés helyén — Villányon — négy havi lejáratú váltóval annak idején megkínálta volna, felperes azonban nem is állítja, hogy annak idején megtette volna, sőt a váltó adását még keresetében sem ajánlván fel, nyilvánvaló, hogy ezek hiányában a szerződés teljesítését alperestől nem követelheti. (97. jun. 16. 222. J. 97. 36.) 15302. Temesvári tábla: Valamely jogügylet megkötésénél az abban résztnem vett harmadik személyek javára is jogok érvényesen köthetők lévén, a mennyiben a 2./' alattiban foglalt megállapodás, annak tartalma szerint az alperes érdekében jött létre, sőt abban maga az alperes is kötelezett félként van megnevezve, nem jöhet figyelembe felperesnek az a kifogása, hogy mivel a megállapodás közte és dr. S. Henrik között létesült, abból az alperes, mint harmadik személy, jogokat nem származtathat, illetve arra kifogásokat nem alapithat. Megérintve még azt, bogy tisztán újítási szerződés (novatio) a követelés jogalapjának vagy főtárgyának felcserélése által harmadik személy hozzájötte nélkül csakis az eredetileg szerződő felek között létesülhet és igy a 2./alatti megállapodást, melyben nem csupán az alperesnek, mint eredeti adósnak ujitott kötelezettsége, hanem harmadik személyek úgymint dr. S. Henrik és R. Ede részéről is kötelezettség átvállalása iránti igéret foglaltatik, helyesen minősiiette az elsőbiróság részben ujitási (novatio), részben átvállalási (expromissió) szerződésnek; e perben eldöntendő kérdést az képez, vájjon a peres felek között létrejött vételügyletből származó korábbi kötelem a 2./* alatti megállapodás folytán megszűntnek tekintendő-e avagy nem? — Ide vonatkozóan alperes viszonválaszában beismerte, hogy részben váltókon, részben pedig nyilt számlán alapuló 1416 frt 20 krnyi összes tartozása teljes kiegyenlítéséül általa felperesnek 1895. évi május hó 16-án megküldött három darab összesen 950 frtról szóló váltó nem a 2./- álattiban foglalt feltételeknek megfelelően volt kiállítva, a mennyiben a váltókat elfogadóként nem dr. S. Henrik, hanem az alperes irta alá és azok R. Edének forgatmányával ellátva nem voltak. Tekintve, hogy a megállapodástól eltérően kiállított váltókat felperes elfogadni nem tartozott és ekként ő csak jogával élt, midőn azokat 1895. évi május hó 31-én ügyvédje utján az alperesnek visszaküldötte, a visszaküldés körül pedig felperest késedelem azért nem terheli, mert a Brünnben 1895. évi május hó 28-án kézhez vett váltóknak a Budapesten székelő felperesi ügyvéd közvetítésével történt visszaküldésére legalább is 3—4 napi időtartam szükségeltetett, de különben sem létezik oly jogszabály, mely szerint felperes a váltókat alperesnek azonnal viszaküldeni