Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

286 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi árjegyzékkel ki nem mutatta, a teljesítés helyétől különböző hetörvény. lyen levő árfolyam pedig- figyelembe nem vehető ; .... az első356. §. fokú biróság az alperest a felvettnek beismert 250 frt tőkének Fedezeti vétel, és nem kifogásolt kamatainak a megfizetésére helyesen kötelezte és a felperest leszállított keresetének többi részével helyesen utasította el, miért is az elsőfokú Ítéletnek a per főtárgyára vonatkozó részét az itt felhozott indokok alapján helyben kellett hagyni. (97. ápr. 27. 1092.) Különbözeti 15299. Curia: A másodbiróság az általa e részben felhőidéi, zott indokoknál fogva szerződésszegőnek egyedül az alperest annyival inkább helyesen tekintette, mert alperes nemcsak a G) alatti, hanem az 1895. szeptember 29-én s így a szállításra kitűzött véghatáridő előtt csak egy nappal kelt H) alatti levele szerint is a 300 mm. bab szállítását a felperes által állítólag megvett vadrepcze átvételétől, tehát szerződésileg ki nem kötött feltételtől tette függővé. Ennélfogva ítéletének vonatkozó indokai szerint helyesen mondta ki a másodbiróság, hogy felperes az általa foglalóul adott összeg visszakövetelhetésén felül jogosult arra, hogy a szerződésszegő alperestől kártérítést is követelhessen. A jelen perben szóbanforgó bab-árunak peres felek egyező előadása szerint piaczi ára levén, fetyeres a keresk. törv. 356. §-ának 2. pontja értelmében kártéritéskép azt a különbözetet köretelheti, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a piaczi ár közt mutatkozott, e mellett azonban nincs elzárva attól, hoyy az érintett árkülönbözetet meghaladó kárának megtérítését is követelje. Minthogy pedig az alperes kérelmére kihallgatott K. Hermann egyik szakértő tanú vallomása szerint a vajbab és fehérbab piaczi ára a teljesités idejekor, vagyis 1895. szeptember hóban a teljesités helyén, Kis-Várdán 6 frt—6 frt 30 kr., S.Pinkász másik szakértő tanú vallomása szerint pedig 6 frt 20 kr. volt zsák nélkül, ennélfogva és tekintettel arra, hogy felperes a babnak métermázsáját a peres felek egyező előadása szerint alperestől zsákkal együtt 6 frt 35 krért vette, felperes által a babbal együtt nekt átadni kötelezett 300 darab uj zsák értéke fejében darabonkint követelt s a kir. Curia által túlzottan felszámítottnak nem talált 30 krt a 6 frt 35 krban zsákkal együtt kialkudott vételárból leszámítva, magának a babnak métermázsánkénti vétetárául 6 frt 5 kr. marad fenn, mely összeget a tanuk által bizonyított piaczi árhoz viszonyítva a babnak piaczi és szerződési ára közt métermázsánként középszámitással 17x/2 kr., a 300 mm. babnak a teljesités helyén és idejekor szerződési és piaczi ára közt tehát összesen 52 frt 50 kr. különbözet mutatkozott, miért is mindkét alsóbiróság Ítéletének e részben megváltoztatásával ezt az összeget s a 300 darab zsák értéke fejében darabját 30 krral számítva követelt 90 frtot s így összesen 142 frt 59 kr. (52 frt 50 kr. x 90 frt «= 142 frt 50 kr.) további résztőkét s ennek szintén a kereset beadása napjától számított 6°/o kamatát a felperesnek megítélni, az árkülönbözet czimén követelt további 787 frt 50 kr. iránti keresetével, mint e