Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 237 97. 125. Szakolczay Árpád: Az újdonság kérdéséről a szabadalmi jogban. (Jogegyl. ért. 145. füzet) Szakolczay Árpád: Magyarország szocziális törvényhozása. (Jogegy. ért. 125 füzet.) Szirmai Rikárd: A szabadalmi jog köréből. J. K. 97. 148. Török Emil: A szövetkezeti reform kérdéséhez. J. K. 97.102. Traeger Zsigmond : A czég üzletkörének kiterjesztése. J. 98. 20. Wittmann Mór: A biztosítási ügylet érvényessége és a biztositás kezdete. J. K. 97. 3. h) Joggyakorlat. 3. §. Kereskedő fogalma. 15231. Budapesti tábla: Abból a körülményből, hogy fel-Kereskedelmi hívott a szóban forgó szálloda üzletért évi 840 frtnyi bért fizet törvény, és ezen üzlete után 100 frtot meghaladó évi kereseti adó lett megállapítva, a kir. ítélőtábla is megálapitotta, hogy felhívottnak üzlete a kisipar körét meghaladja s igy czégét a K. T. 5. és 16. §-a értelmében bejegyez;etni köteles. (97. aug. 11. 2240.) 15232. Curia: A kereskedelmi törvény 3. §. értelmében kereskedőnek tekintendő, a ki kereskedelmi ügyletekkel saját nevében foglalkozik. E szerint a kereskedelmi minőség az iparszerüséget feltételezi ugyan, de magában véve független az üzlet terjedelmétől. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint, az örökhagyó városi tanács tanúsítása szerint, óráknak, látszerészi czikkeknek és optikai szereknek előállításával, ezeknek kicsinyben és nagyban való eladásával sigy a keresk. törv., 258. §. 1. p. alá eső oly ügyletekkel állandóan foglalkozott, a melyek az üzleti tevékenység körére tekintet nélkül kereskedelmieknek tartandók, ennélfogva ily ügyletekkel való iparszerü foglalkozás következtében az örökhagyó kereskedőnek tartandó és közömbös az, hogy az állandó foglalkozás mellett üzlete tulhaladta-e a kisipar körét vagy sem. (97. szept. 7. I. 187. Ü. L. 97. 43.) 15233. Budapesti tábla: Az építőmester, ki mint ilyen építések eszközlésével ipar szer üleg foglalkozik, a beépítés végett szerzett ingókra vonatkozó ügyleteire nézve kereskedőnek tekintendő, mert a beépítendő ingókat a végből szerzi meg, hogy azokat feldolgozva ismét tovább adja s mert ily ügylet a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1. pontja értelmében feltétlen kereskedelmi ügyletet képezvén, ily ügyletekkel iparszerüleg foglalkozó a K. T. 3. §-a szerint kereskedő. (97. aug. 14. 2222.) 15234. Curia: Az az intézkedési jogkör, a mely a kereskedelmi és iparkamarákat a kereskedelemügyi m. kir ministernek 1890. évi 2,631. sz. rendelete értelmében a czégbejegyzési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a megszűnt czégeknek hivatalos törlése tárgyában megilleti, nem terjed ki az ő előterjesztésükre hozott birói határozatok ellen a felebbviteli jognak gyakorolhatására és pedig annál kevésbé, mert ily jogkörrel a kereskedelmi és igazságügyi ministereknek 1893. május 13-án kelt rendeletével csak a czégbiztos van fel ruházva. (98. márcz. 15. 166) Czégbiztos jogköre.