Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

14 DOLOGI JOGOK. 4. Szerzői jog. Szerzői jog. A szerzői jog 14854. Budapesti tábla: Az A-/, alatt becsatolt okirattal terjedelme bizonyítást nyert, hogy M. Mihály a „Honfoglalás'" czimü képének műsokszorositására és tovább terjesztésére vonatkozó feltétlen és kizárólagos jogát K. Gáborra ruházta át. s a kitől viszont, az általa előállítandó szines sokszorosításoknak forgalomba hozatalára és elárusitására vonatkozó kizárólagos jogot a H) alatt becsatolt szerződés mellett gr. K. István, ettől pedig a C) alatti közokirat mellett felperes czég1 szerezte meg. Bizonjdtást nyert továbbá, hogy a H) alatti szerződéssel a felek között az egyértelmű megállapodás keletkezett, hogy K. Gábor a ..Honfoglalás" czimü festmény esetleg nem szines sokszorosításban, hanem más módon előállítható utánzatának elárusitására vonatkozó jogát első sorban szintén felperes czégnek mint gr. K. István jogutódjának tartozik megvételre felajánlani és a H) alatti szerződés IV. pontja szerint csak akkor jogosított azt felperes czégen kivül másra ruházni, ha felperes a másoktól megajánlott feltételek mellett annak megvételére nem vállalkoznék. Végül ugyancsak a H) alatt csatolt szerződés VI. pontjában kötelezőleg abban állapodtak meg, hogy a magyar képes lapokra nézve a közlési jogot a M. Mihály által egyes képes lapoknak tett esetleges ígéretek tekintetbe vétele mellett felperes czég fogja gyakorolni, a képes lapoknak a képnek külön mellékletként leendő közlésére azonban engedélyt egyik sem adhat. A szerződésnek eme rendelkezéséből folyólag tehát felperesnek elritázhatlan joga van a szerződés megszegése esetén jogainak megóvása végett a törvényes lépéseket megtenni, akár a szerződő fél, akár más harmadik szeméig ellenében. Minthogy pedig az I. r. alperes részéről '/. és 157. alatt becsatolt okiratokból és M. Mihálynak XX. napló sz. a. csatolt eskü alatti vallomásából megállapítható, hogy I. r. alperes a „Honfoglalás" festmény utánzatának csupán csak a Millenium képes lapban leendő közlésére nyert jogosultságot, de ezzel nem szerzett jogot arra, hogy az utánzatot mint külön mellékletet közölhesse : másrészről pedig a per adataival minden kétséget kizáróan bizonyítva van, hogy I. r. alperes a Millenium czimü lapja mellett a „Honfoglalás" czimü képnek D. alatti utánzatát mint külön mellékletet közölte és ez által szándékosan oly cselekményt követett el, a mely cselekmény az 1894. évi XVI. t.-cz. 23. §. szerint a szerzői jog bitorlásának alkatelemeit magában foglalja, minél fogva I. r. alperes ellen a szerzői jogbitorlást meg kellett állapítani és ennek következményeként I. r. alperessel szemben az 1884. évi XVI. t.-cz. 19. §. és a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t.-cz. értelmében követendő eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 17., 18. és 19. §§-aival megfelelően rendelkezni stb. Ellenben az első bíróság ítéletét a II. r. alperessel szemben rendelkező részében helyben kellett hagyni, mert az 1. és 15. sz. a. csatolt okiratokkal bizonyítást nyert, hogy M. Mihály felperest a 9. sz. alatti utánzatnak lap-