Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

12 DOLOGI JOGOK. Tulajdonjog. 14847. Curia: A mérnöki főkönyv és a kihallgatott tanuk Tjdon szerzé- vallomásával bizonyított abból a ténykörülményből, hogy az se osztály- 1861. évben foganatosított tagosítás alkalmával a keresetben egyezség alap- jelzett „rétbirtok" egészben az alperesek jogelőde, néhai N. án. Károly illetményeként adatott ki és hogy ettől az időtől kezdve, tehát — kereset benyújtásáig számítva — már 30 éven át, a kérdéses egész ingatlant részint néhai X. Károly, részint pedig ennek jogán alperesek folytonosan és békésen birtokolják : okszerűen következik, hogy alperesek a peres ingatlant a tulajdonostársai' közt létrejött osztályegyezség alapján tartják birtokukban, és így felperesek a saját illetve jogelődeik tényével szemben, bekebelezett tulajdonjoguk daczára, nincsenek jogosítva az ingatlan birtokát és vesztett hasznát az alperesektől követelni. (97. szept. 30. 1560. P. XXXVI. 5.) Elvont ha- 14848. Curia: Az ingatlanok tulajdona és használása iránt szon az érdekeltek a kereset megindítása előtt kiegyeztek s ezen egyezségnek megfelelően bírták és használták az ingatlanokat, ebből önként következik, hogy az egyezség az ingatlanok hasznaira is kiterjedt, ennélfogva az elvont haszon az egyezségileg használt ingatlanok után nem igényelhető. (548 1896.) Tjdonjog elis- 14849. Curia: Tulajdonjog elismerése iránti perben azon mérése ir.per. esetben, ha felperes kereseti igényét jogérvényesen bekeblezett tulajdonjogra alapítja: alperest terheli ama bizonyítása, hogy felperes tulajdonjogot hamis okmány alapján rosszhiszemüleg szerezte meg. (5095/95.) 3. Közös tulajdon. a) Irodalom. (L. a 3. lapon). b) Joggyakorlat. A tjdonos- 14850. Curia : A közös tulajdonostársak bármelyike, ha csak társ jogköre, a közösség fentartására magát nem kötelezte, annak megszüntetését követelni jogosítva van ugyan, és ha természetben a megosztás nem eszközölhető, az ingatlannak birói árverésen eladását kérheti. A 1 ulajdonostárs azonban ezt a jogát nem gyakorolhatja, ha az által a másik tidajdonostárs vagy a haszonélvezeti jog gyakorlására jogosult személy károsodása, illetve hátránya származik. Minthog}^ a közösség megszüntetését felperes árverés utján és oly módon kívánja, hogy a közös ingatlanra az árverés a II. r. alperes javára az I. r. alperes járulékára bekebelezett holtiglani haszonélvezeti jog fentartása nélkül rendeltessék el, ezáltal pedig II. r. alperes szolgalmi jogának természetben gyakorlásától elesnék, a mi reá nézve kétségtelenül hátrányos és minthogy II. r. alperes bele nem egyezett abba, hogy az árverés az ő szolgalmi joga fenntartása nélkül rendeltessék el, a tulajdonostarsakkal szemben pedig a haszonélvező abbeli jogának gyakorlását követelheti és csak végrehajtási árverés elrendelése esetén