Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

130 KÖTELMI JOG. Kártérítés. 15036. Curia: Alaposnak kellett elismerni az 1. és 2. r. Tűzvész oko alperes részéről beadott felülvizsgálati kérelemnek azt a panazásából eredő szát, hogy a felebbezési bíróság a felpereseknek keresete követkárteritési kii- keztében az alpereseknek kártérítési kötelezettsége jogi alapját telesség. az Ítéletben megállapított tényállás alapján az anyagi jogszabályoknak helytelen alkalmazásával állapította meg. A felebbezési bíróságnak az elsőbiróság ítéletéből átvett, a S. E. 197. §. szerint irányadó tényállásban meg van ugyan állapítva, hogy a felpereseknek vagyoni károsodását okozó tűzvészt az alpereseknek tulajdonát képező gőzcséplőgép működésének folytatása alatt idézte elő, valamint az is, hogy a cséplőgép a tüz kiütését megelőző időben műszakilag megvizsgáltatván, rossz állapotban levőnek találtatott, s erről az alpereseket a vizsgálatot teljesítő mérnök figyelmeztette s a cséplés folytatását is a hiányoknak pótlásáig eltiltotta, de másfelől meg van állapítva az is, bog}' ugyanaz a mérnök a ki a cséplési tilalmat kiadta, a már megkezdett cséplésnek befejezhetését, kérelemre utóbb mégis megengedte. Nincs továbbá a tényállásban megállapítva az, hogy az alperesek a cséplést megbízás nélkül teljesítették, ellenben a felperesek keresetükben maguk azt állították, hogy gabonájukat cséplés czéljából hordották össze. A felebbezési bíróságnak tényállása szerint tehát az alperesek a cséplést akkor, a midőn a tűz kiütött, nem tiltott módon, hanem engedély alapján s nem megbízás nélkül gyakorolták, minélfogva az alperesek irányában a tiltott, vagy megbízás nélküli eljárás által okozott károsodás iránt fennálló szigorúbb kártérítési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alkalmazást nem nyerhetnek. A gözcséplögéppel való csépeltetés pedig már önmagában véve tüzveszélylyel járván, a a melyből származható károsodásra nézve a csépelteidnek mayái biztosítani módjában és rendszerint szokásban is van, a gözcséplőgép tulajdonosa a csépUsnék folytatásánál fennálló ebből a sa játlagos veszélyből bekövetkező károsodásért, ha csak azt külön el nem vállalta, csupá/n az ezzel okozati összefüggésben álló gondatlansága esetén vonható vagyoni felelősségre. Az, hogy a felebbezési bíróságnak tényállásában meg van állapítva, hogy az alperesek a cséplést folytatták, habár cséplőgépüknek hiányosságáról a megelőző vizsgálat alapján tudomással birtak, a cséplés folytatása alatt előálló tüz miatt vagyonjogi felelősségüket csak arra az esetre vonhatná maga után, ha be lenne bizonyítva, hogy a vizsgálat alkalmával a cséplőgépnek rossz állapota a rendszerint fenforgó tűzveszélynél a fokozottabb tűzveszélyre tekintettel is állapíttatott meg, s ennek okából tiltotta be a vizsgálatot teljesítő mérnök a cséplést, mert ebben az esetben az alpereseknek felelősségét a következményekért nem zárhatná ki az, hogy a cséplésnek befejezhetésére az engedélyt utóbb megnyerték, mig ha a cséplőgépnek a műszaki vizsgálatkor megállapított hiányai a tűzveszély fokozására befolyással nem birtak, az alperesek annak következtében, hogy az utóbb nyert engedély alapján a cséplést folytatták, a cséplés folytatása alatt be-