Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

502 BÜNTETŐJOG. Ü. L. 1893. 2. Pap Géza : Ugyanerről u. o. Báttaszéki Lajos : Az irásszakérbelem a büntető perben. Ü. L. 1896. 32. ('sorba Károly: A vádhatározatról B. XXV. 14. Illés Károly: A vádhatározat kérdéséhez. 1896. J. K. 52. Kunfálvy István: Fel­jelentés szerkesztésének beismerése elégséges ok közvetlen idé­zésre, mely ellen nincs jogorvoslatnak helye. B. XXXII. 2. U. a. : Közvetlen idézés és vádhatározat. Jogorvoslat a közvetlen idézés ellen. B. XXVIII. 11. Kecskeméti Bálint: Vádinditvány határideje a Btk. 421. §-ába ütköző vétség esetében. B. XXX. 15. N. X.: A közvetlen idézés. J. K. 1894. 342. Ugyanerről: Tarnai János. J. K. 1894. 17. és Vargha Ferencz. B. XXIX. 7. Unger Géza : A közvetlen végtárgyalást kitűző végzés J. K. 1894. 350. Bátvay Gyula: A vád­határozatokról. B. XXVII. 8.; 9.. 10. Eördögh András: A kir. ügyc'sz indítványának hatálya az Ítéletre. Ü. L. 1893. 24. Grodzki Szaniszló : A büntetés kiszabása és helyes arányosításának kérdése. B. XXV. 24. K. Nagy Sándor : Ha a tettes ki nem puhatolható, felfüggesztés és nem félretételt kell biróilag kimondani. B. XXXIV. 4. Meszlényi Antal: Hozható-e megszüntető határozat a bünper bármelyik stádiumában ? B. XXVIII. 8. Strausz Sándor: Felmentő Ítéletek formulázásáról B. XXVIII. 2. Sánta Elemér: A legutóbbi esküdtszéki tárgyalás. (6 szavazat 6 ellen felmentést jelent-e minden körülmények közt ?) J. K. 1895. 29., 47. Ugyanerről: Visontai Soma u. o. 36. Balog Arnold: Alaptalan felebbezések. 1896. J. K. 353 Ble­aer Samu : Az ügyészi felebbezések. J. K. 1895. 93. Eördög András: A felebbezésről a ténykérdésben. J. K. 1894. 129. Fogolyán Tivadar : A sértett felebbezési jogának kérdéséhez az ausztriai büntető perrendtartás szerint. B. XXVI. 12. Heit Fausztin : A sértett fél felebbezési jogköre. 1896 J. 81. U. a.: Két egybehangzó vádhatá­rozat ellen akkor sincs felebbvitelnek helye, ha a vádhatározat egyúttal a perújítást az alapperben felmentett vádlott terhére megengedi. B. XX VI 2. U. a. : A kir. főügyésznek felebbezési joga. B. XXXI. 10. Kunfálvy István : A megszüntető végzés indo­kai ellen is felebbezhetnek a meghalt vádlott özvegye és gyer mekei. B. XXXIII. 20. U. a.: A bűnösség kérdése a büntetés kér­désétől a felebbezési nyilatkozatban sem választható el. B. XXXI. 10. K. Nagy Sándor: Esküdtek felebbezése sajtó ügyekben. J. K. 1894. 85. Somlyódy István: Visszásságok, melyek az 1883: VI. t. cz.­nek a felebbezések korlátozásáról szóló intézkedései folytán elő­állanak. B. XXXI. 3. Szeles Elek: Felebbezés tekintettel az elitélt vádlottakra. Ü. L. 1894. 25. Székács Ferencz: Zárt és nyilvános ülések a felebbviteli biróságoknál bűnvádi ügyekben. J. 1894.153. Szokolay István: A bűnvádi felebbezés visszahozatala Németor­szágban. J. K. 1894. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom