Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

58 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX.t. cz. elrendelő bíróság által a telekkönyvi hatósághoz átteendó'k. Nem 138. §. szükséges pedig ily okiratoknak bemutatása és áttétele akkor, ha a végrehajtató követelése erejéig a zálogjognak a telekkönyvi rendeletek 74. §-a értelmében való bekebelezését vagy előjegyzését már a végrehajtás kieszközlése előtt bekebeleztette vagy előjegyeztette s midőn csak végrehajtási jog feljegyzéséről vagy pedig előjegyzés igazolásának ^bejegyzéséről van szó, vagy ha ilyen igazolás már előző rangsorozattal biró más hitelező javára elrendelt telekkönyvi bejegyzésből kitűnik, a midőn a végrehajtási kérvényben ezekre való hivatkozás is elegendő. (Kelt 96. ápr. 9. Hitelesítve 96. ápr. 15. A határozattárba felvett 9. sz. polg határozat.) 13396. Szegedi tábla : A telekkönyvben a község nevén álló közlegelönek felosztása folytán az egyes jogosultak számára kihasított és általuk tényleg birt. azonban egyénileg még nem telekkönyvezett ingatlan-birtokrészletekre vezetett végrehajtás esetében az 1881: LX. t. cz. 203. §-ának szabályai nem alkalmazhatók, következésképen az ilyen ingatlan állagára a telekkönyvi átalakítás bekövetkezte előtt birói \ végrehajtás nem vezethető és ha ez szabálytalanul mégis mtörtént. a birói árverés hatáskör hiányában el nem rendelhető. Indokok : A telekkönyvben a község nevére felvett közlegelő egészben és minden részletében telekkönyvezett ingatlan. Semmit sem változtat ezen az a körülmény, h. a telekkönyvbe a község nevére felvett közlegelő birtokrendezés, tagosítás vagy legelő-felosztás folytán egyénileg természetben kiosztatott és a jogosultak birtokába adatott, minthogy az akként keletkezett részletek nem szűntek meg a telekkönyvezett közlegelőnek részei lenni s ez által a nyilvánkönyvön kívül keletkezett és ily módon tényleg birtokolt eme részletek nem telekkönyvezett ingatlanokká épp oly kevéssé váltak, mint a h. nem telekkönyvezett ingatlanokká nem váltak azok a birtokrészletek, melyek az által keletkeztek, h. a telekkönyvben névszerint mjelölt természeti (physikai) személy telekkönyvi birtokát szétdarabolta és részletekben nyilvánkönyvön kivül el- és vevőinek tényleges birtokába adta, a kik azonban telekkönyvi tulajdont nem szereztek. Kétségtelen tehát, h. a község nevére telekkönyvezett közlegelőnek egyénileg U7yan kiosztott, egyénileg még nem telekkönyvezett részletei nem telekkönyvezett ingatlanokul nem tekinthetők ; következésképen azokra az 1881 : LX. t. cz. 203. §-ának a nem telekkönyvezett ingatlan miként való végrehajtás alá vonását tárgyazó rendelkezései nem alkalmazhatók. De nem lehet alkalmazni az idézett törvényhely utolsó bekezdését sem ; mert ennek helye csak akkor van, ha a végrehajtást szenvedőt valamely ingatlan haszonvétele mellett az azon levő felülépitmények tulajdona nyilvánkönyvi bejegyzés nélkül megilleti, a nyilvánkönyvi tulajdonjog mszerzése pedig