Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. G15 tehát nyilvánosan használt fenti becsületsértő kifejezése a Btk. 1878 : V. t. cz. 262. §-ába ütköző nyilvános becsületsértés tényálladékát állapitják 262. §. meg, mely vétség miatt a Btk. 270. §. 3. pontja értelmében a Nyilvános bűnvádi eljárásnak hivatalból van helye és az e feletti eljárás ^z^ec8u^tsértés 1880: XXXVII. t. cz. 49. §. 2. pontja értelmében a tsz.-ek hatás- és rá9almazas körébe tartozik : az elsőbiróság végzését mváltoztatni, vádlottat a Btk. 262. §-ába ütköző nyilvánns becsületsértés vétsége miatt vád alá helyezni és a tsz.-et a további szabályszerű eljárásra utasitani kellett. (96. decz. 1. 3057.) — Curia: Hhagyja. (97. ápr. 9. 2287. 14236. Curia: A középtanodák tanártestülete nem bir a közügyek szabályozására vagy intézésére kiterjedő hatáskörrel, szervezetét és működése körét a törvény meg nem állapitja. E szerint a középtanodák tanártestülete sem hatóságnak, sem a törvény által alkotott' oly testületnek nem tekinthető, melynek, illetőleg tagjainak nyilvános rágalmazása vagy becstelenitése a Btk. 262. §-ának rendelkezése alá esnék. (95. okt. 15. 10151/95. B. XXXI. 8.) 14237. Curia: Vádlott (városi rendőr) helyesen mondatott ki bűnösnek nyilvános becsületsértés vétségében, mert a főkapitány a törvény által alkotott testületnek, t. i. Kassa szab. kir. város törvényhatóságának tagja, a ki mint ilyen egyszersmind közhivatalnok volt. midőn ellene a vádlott saját beismerése szerint a gyülekezeten használt eme szavakban: „Aljas gazember a főkapitány mindaddig, a mig be nem igazolja azokat a vádakat, melyekkel engem rágalmazott", hivatali kötelességeire vonatkozólag állított olyan tényt, mely valódisága esetén bűnvádi büntetést vont volna maga után. (96. decz. 16. 8022. B. XXXIII. 15.) 14238. Debreczeni tábla : Ámbár nyilvánvaló, h. a panaszban felsorolt s a vádlottak által a magánvádlónak városi jegyzővé történt mválasztása ellen beadott felebbezésekben használt kifejezések alkalmasak arra, h. magánvádló önérzetét sértsék és mások becsülésében veszitsen és igy a Btk. 261. §-ában mhatározott becsületsértés vétsége tényálladéka megállapítására alkalmasak lennének, mindazonáltal vádlottak helyesen menttettek fel a vád alól, mert a beszerzett iratokból kétségtelen, h. a felebbezésekben használt kifejezések és állitások czélja tisztán Nyíregyháza város közönsége ama közérdekének megóvása volt, h. az igen fontos városi jegyzői tisztség egy kifogástalan egyén által legyen betöltve- minthogy pedig a panaszolt felebbezésben 1 7. és 2 7. alatt csatolt Ítéletekkel bizonyítva van, h. M. József magánvádló két ízben volt szabadságvesztés-büntetésre ítélve, Szabolcsmegye bizottságának 1874. aug. 25-én 113. sz. alatt hozott és a belügyminisztériumnak 52,483/874. sz. alatt kelt rendeletével