Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 49 pedig a jelen igényperben a másodbiróság az elsőbiróság Ítéletét 1881: LX. t. cz. hhagyta, minthogy továbbá az 1881 : LX. t. cz. 97. §-a szerint az 97. §. elsőbirósági ítéletet hhagyó másodbirósági Ítélet ellen további jogorvoslatnak helye nincsen, a jelen perben az elsőbirósági Ítéletet hhagyó másodbirósági Ítélet ellen felp. felülvizsgálattal nem élhet. Tekintve pedig. h. az 1893 : XVIII. t. cz. 206. §-a szerint a ki oly Ítélet ellen, mely ellen a felülvizsgálat ki van zárva, felülvizsgálati kérelmet nyújt be, birsággal büntetendő. íelp. ellen ezen rendelkezés is alkalmazandó volt akkép. idézett h. a most 205. §. szerint a birságért első sorban a felelősség az ellenjegyző ügyvédet terheli, a 205. §. módozatai szerint fenmaradván visszkereseti joga saját felével szemben. (96. szept. 7. G. 251.) 13374. Pécsi tábla : Azl880:LX. t. cz. 97. §-ához képest igényperekben az igénylő igazolással nem élhet, s igy a már mhozott Ítélet, a felek együttes kérelmére sem helyezhető hatályon kivül (95. jan. 9. 5580/94.) 13375. Curia: Ha az árverés törvényes zálogjog jellegével bíró követelés érvényesítésére irányittatik. ugy magának az árvereltetőnek részéről való elsőbbségi bejelentés mtételének vagy elmulasztásának oly joghatály, melytől maga a törvényes zálogjog fennállása, vagy mszünte függne, nem tulaj donitható, mert az 1881 : LX. t. cz. 111., 112. §-ai az elsőbbség bejelentését csak oly hitelezőnek teszik kötelességévé, ki a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tart jogot. (93. decz. 22. 1179493. Dt. XXXVIII. 37.) 13376. Kassai tábla : A kincstár által bejelentett elsőbbséget mellőzi. Mert a kincstár a közigazgatási uton 1895. szept. 24. felvett zálogolási és becslési 1 kr. szerint S. D. végrehajtást szenvedettől lefoglalt 8 drb márványasztalra vonatkozó elsőbbségét, bár annak bejelentésére az 1881 : LX. t. cz. 111. §-ának általános, tehát az államkincstár által igényelt követelésekre is kiterjedő, rendelkezéséhez képest az árverés mkezdéseig köteles volt, csak a sorrendi tárgyalásnál jelentette be, ekként tehát elsőbbségének érvényesítésével nyilván elkésett, az elkésetten tett bejelentést többé elfogadni nem lehetett. (97. márcz. 1. 621.) 13377. Budapesti tábla : Az elsőbirósági végzés mváltoztatásával. a kért kielégítési végrehajtást el kellett rendelni, mert folyamodó azt egyedül csak ingatlan vagyonra kéri elrendeltetni, mert az 1881 : LX. t. cz. 117. §-a, ennek tartalmából és elhelyezéséből kitünőleg csupán az ingóságokra vezetendő folytatólagos kielégítési végrehajtásról rendelkezik, ellenben az ingatlanokra vezetendő kielégítési végrehajtást szabályozó 135—207. §-ai folytatólagos kielégítési végrehajtás elrendelése tekintetében kivételes intézkedést nem tevén, azokra nézve a kielégítési végrehajtás Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 4