Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 523 a Btk. 76. §-a szerint nem számitható be a cselekmény annak, 1878: V. t. cz. kinek elmebetegsége meg volt zavarva és e miatt akaratának 76. §. szabad elhatározási képességével nem birt ; a tábla I. Pável Beszámitha­vádlott ellen, a különben terhére helyesen megállapított cselek- tóság. ményt beszámithatónak nem találván, az elsőbirói Ítélet részben való megváltoztatásával I. Pável vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentette. — Curia : A táblá­nak hivatalból felülvizsgált Ítélete indokainál fogva hhagya­tik. Egyúttal megjegyeztetik, h. az igazságügyi orvosi tanács­nak a 96. naplószám alatt másolatban csatolandó véleménye, a vádlottnak epileptikus kóros elmeállapotára alapított közveszé­lyes voltáról, a netán szükségesnek mutatkozó intézkedés meg­tétele végett, az illető közigazgatási hatóság, vádlott átadása mellett, haladéktalanul értesitendó'. (95. jun. 14. 5517. sz. B. XXX. 25.) 13977. Curia: Valónak elfogadva is azt, h. a lopáson ért 79. §. panaszos, midőn vádlott tőle a sapkát zálogul elvette, bottal Jogos ve'de­kezében vádlott után szaladt és h. e szerint panaszos fellépése ^em­jogtalan volt, ez a körülmény egyedül a jogos védelmet, tehát a vádbeli cselekmény büntetlenségét nem állapítja meg ; mert vádlott akkor, midőn panaszos lábába lőtt, saját beismerése sze­rint 15 lépésnyi távolban állott panaszostól, ez a távolság pedig kizárja a jogos védelem szintén egyik lényeges kellékének fen­forgását, t. i. azt, h. a vádlott testi épsége közvetlenül forogjon veszélyben. (94. ápr. 25. 7553 94.) 13978. Curia: Be van bizonyítva, h. vádlott atyján 8 napon tul, de 20 napon belül gyógyuló testi sértést okozott. Vádlott azzal védekezik, h. ő atyjának jogtalan támadásával szemben okozta a testi sértéseket. Minthogy azonban kétségtelen, h. vádlott lovai a sértett fél szérüs kertjében voltak ; minth. az is kétség­telen, h. vádlott ment atyja szérüs kertjébe és ott bántalmazta édesatyját ; minthogy vádlott az édesatyjának bebizonyított támadásit elöl menekülhetett volna, és nem volt kénytelen a támadást testi sértéssel verni vissza: vádlott jávára a jogos védelem nem volt meg állapitható. (95. okt. 3. — 7544/95.) 13979. Debreczeni tábla: Az 1879: XXXI. t, cz. 150. §-a szerint az erdei közegek jogosítva vannak ugyan az eltulajdonított erdei termékek iránt kutatást tartani, de kifejezetten csakis ab­ban az esetben, ha a tolvaj tetten kapatott és folytonosan üldöz­tetik. Minthogy azonban az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen kifejtett tényállás szerint vádlott lopáson nem éretett és nem is üldöztetett, ennélfogva S. L. erdőszolga az idézett törvény §-ának 2. bekezdése szerint az állítólag lopott karók után vádlottnál kutatni jogosítva nem volt. Minthogy pedig a jogtalan cselekmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom