Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

u VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX.t.cz. intézkedéséből, h. a bírósági végrehajtó a fél által felajánlott 2k. §. fuvart elfogadni köteles, okszerűen következik az is, h. csak a A végrehajtás valóságban mtett utért járó fuvardiját jogosult felszámítani, mert költségei. fe\ sem tételezhető, h. mig egyrészt oly esetben ha a fél ad fuvart, általában elesik a végrehajtó attól, h. fuvardiját felszámíthassa ; másrészt pusztán azért, mert a fél fuvarról nem gondoskodott, neki az a jog adassék meg, h. nem is a valóságban mtett utért járó fuvardiját, hanem egy reá nézve sokkal kedvezőbb, a felekre pedig súlyos terhet rovó fuvardijat követeljen. Mindezeknél fogva az 1890. 6081., 6082. és 6083. sz. a. polgári ügyekben felmerült elvi kérdés a fentebbiek szerint volt eldöntendő. (Kelt Szegeden, a táblának 97. febr. 13. napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a szegedi táblának 97. febr. 20. napján tartott polgári teljes ülésében. 2. sz. polg. döntv.) 30. §. 13289. Budapesti tábla : Ha a sommás végzés ellen kifogásol; bé Végrehajtás nem adatnak és igy az végrehajthatóvá válik, a végrehajtást megelőző megszűnte- peres eljárás már a sommás végzés mhozatalával és kézbesítésével tese. befejezést nyer, ebben az esetben tehát mindazoknak a tényeknek alapján, melyek a sommás végzésnek a marasztalt fél részére kézbesítés vián merültek fel s melyek a sommás végzés ellen kifogásra jogos alapul nem is szolgálhatnak, melyek tehát ily kifogás utján nem is érvényesíthetők, a végrehajtás mszüntetésének, az 1881: LX. t. cz. 30. §. a.) p. értelmében helye van. Már pedig a fenforgó esetben felp. a törvényes kifogás alá nem eső K. J. tanú vallomásával részbizonyitékot szolgáltatott arra nézve, h. midőn ő a beperlés után alp.-nek e miatt, tekintettel arra, h. a követelés legnagyobb részét már kifizette, szemrehányást tett, alp. neki kijelentette, h. ne tegyen felp. semmi lépést, mert ő (alp.) az eljárást (a tanú szavai szerint a végrehajtást) teljesen mszünteti. Minthogy pedig abban az esetben, ha ez való, alp. eme kijelentésével a sommás végzés mhozatala után felp. irányában azon alapuló minden jogáról elmondott, ellene tehát végrehajtást kérni jogosítva nem volt és ezen mit sem változtat az alp. által vitatott az a körülmény, a h. felp. állítólag később, a végrehajtás elrendelése után vele magánúton oly egyezségre lépett, h. követelésének bizonyos részét részletekben törleszti, mert ez alp.-nek a fentebb emiitett kijelentés következtében mszünt végrehajtási jogát fel nem élesztheti ; minthogy e szerint a tanú által vallott tény, melyet mint a beperlés, tehát a sommás végzés hozatala után történtet, kifogás utján felp. nem érvényesíthetett, perdöntő ; ennélfogva az elsőbiróság Ítéletének mváltoztatása mellett a tanú vallomásának kiegészítéséül felp.-nek a pótesküt megítélni s annak letétele esetében, a kérdéses ténynek teljes bebizonyítása következtében a végrehajtást felp. irányában mszüntetni, stb. kellett. (94. márcz. 8. 2967/93.) — Curia: Hhagyja. (94. szept. 5. 927 94.)