Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 145 aláírására nem volt mindkét czégtag feljogosítva s h. ezen kor-1875: XXXVII. látozás váltókötelezettségek elvállalására kiterjedt/ eme döntő t czkörülmény bizonyítására nem alkalmas, mert a fentebbiek szerint 62- §• a nevezett czég létezése bizonyítva nincs : annálfogva ez az eskü Alkalmi egyesülés II. r. alp.-nek megítélhető már ez okból sem volt ; s minthogy más bizonyítékot felp. fel nem hozott, II. r. alp. az I. r. alp. által irt nyilatkozatából váltójogi kötelezettség nem is terhelheti. Mintezek alapján felp.-t II. r. alp. ellenében keresetével elutasítani kellett. — Guria: Hhagyja. A másodbiróság ítélete II. r. alp. irányában a per főtárgyára nézve mváltoztatandó és az elsőbiróság ítéletének hhagyásával felp. keresetével elutasítandó volt a benne felhozott vonatkozó indokokból és azért, mert felp. a becsatolt levelekkel nem bizonyította, h. alp.-ek kereskedelmi üzletet folytattak ; mert felp. végiratában beismeri, h. alp.-ek bérlők voltak i's 10 éven át közös gazdálkodást folytattak, azt azonban II. r. alp. tagadásával szemben nem bizonyította, h. alp.-ek közt ily körülmények mellett fennállott viszony nem kereskedelmi tízletek közös folytatását czélozván, köztük a közkereseti társas viszonyt meg nem állapítja és mert a felp. által végiratilag és igy elkésetten kínált főeskü, alp. ellenzése folytán, már ez okból sem volt alkalmazásba vehető. (97. jan. 27. 72/96.) 13519. Budapesti tábla: A kereskedelmi törv. 62. §. alkalmi egyesületeknél a közös czég használatát kizárja, a mennyiben, ha ketten vagy többen közös czéget használnak, az ily viszony a kereskedelmi törv. 64. §-a értelmében harmadik személyek irányában közkereseti társas viszonynak tekintendő. Minthogy pedig S. A. alp. beismerése szerint általa kiállított D. a. okirattal igazolva van, h. a nevezett alp. által K. V.-sal közösen folytatott üzletnél a „S. és K:£ czéget használták, és igy harmadik személyek irányában közkereseti társas viszonyban állóknak tüntették fel magukat ; minthogy továbbá a közkereseti társaság minden egyes tagja képviseli a társaságot és a képviseleti jognak bármily korlátozása harmadik személyek irányában a kereskedemi törv. 92. §. értelmében joghatálylyal nem bir: ezeknél fogva a K. V. jogosított czégtag által elfogadott kereseti váltók alapján S. A. alp., mint a czégnek tagja felelős lévén, az elsőbiróság ítéletének ezen alp.-re vonatkozó részét mváltoztatni és azt az alp.-t is a sommás végzésnek fentartásával e kereseti tőkének fizetésére kötelezni kellett. (94. okt. 11. 1920.) — Curia: Hhagyja annál inkább, mert a közkereseti társasági viszonyra utaló és I. r. alp.-el szemben a D. a. tőle származó okirattal kétségtelenül bizonyított közös czéghasználat, az alp.-ek közt fennálló közkereseti társas viszonyt állapit meg ; minthogy pedig e czég és következőleg az, h. e czég képviseletére egyedül S. A. I. r. alp. lenne jogosítva, Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. VIII. 10