Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

84 DOLOGI JOGOK. Dologi terhek, volna, ez álláspontnak tartható alapja nincs. Mert az ellenirathoz Kegyúri jog. 4., 5. és 6. a. mellékélt okim fok szerint B. M. a kegyúri összes kötelezettségek teljesítését élete tartamára vállalta magára s az összes kegyúri jog szinti'a i'lete tartamáig ruháztatván reá: a V. családot illetett kegyúri jog nevezett B. M.-nak személyes jogává vált, mely jogi természeténél fogva a most nevezettnek halálával megszűnt; e joggal kapcsola tos kötelezettségek tehát dologi teherré nem alakultak s alp.-ekre nem szálltak át. Az a körülmény pedig, h. a kijelölési vagy bemutatási jog (jus praesentandi) C' . szerint 1880. évben csakis alp.-ek nevében gyakoroltatott, arra nézve, h. az összes kegyúri kötelezettségek alp.-eket terhelnék, alkalmas bizonyitékot nem képez, mert egyrészről a Borcsiczky-családot A-/, a. szerint illetett kegyúri jog alp.-ekre szállván, nekik kétségkívül volt kijelölési vagy bemutatási joguk s ez nevükben, miután a V. család kegyúri joga, V. LT elfogadott lemondása következtében megszűnt, másként mint önállólag gyakorolható sem volt; másrészről a kijelölési, vagy bemutatási jog felváltva (per turnum) is gyakorolható lévén, az sem tekinthető kizártnak, h. 1880. évben a kijelölési, vagy bemutatási jog gyakorolhatása a B. család jogaiba lépett alp.-eket illette. Egyébiránt a C7- a. praesentatioból az sem tűnik ki, h. a bemutatás alp.-ek, mint kizárólagos kegyurak nevében történt volna meg. (93. okt, 25. 9476 93. Dt. XXXVII. 68.) 12302. Fehértemplomi tsz.: Felp. keresetének jogalapját az általa 1879.-től számitandó 10 évre terjedőleg Versecz város közönsége mint a verseczi róm. kath. plébánia feletti kegyúr helyett teljesített tartozatlan fizetésből meriti, azon jogelvből kifolyólag h. ki másért oly költekezést tesz, melyet törvény szerint ez maga tartozott volna teljesíteni, joga van annak megtérítését követelni. A felp. által hivatkozott és keresete alapjául felhozott jogelv előfeltétele, h. az, ki valamely költekezést tesz, azt oly egyénért tette legyen, ki a költekezés teljesítésére kötelezve volt; miből folyólag alp. erre vonatkozó kötelessége képezi az eldöntendő kérdést és ezzel kapcsolatosan az is elbirálandó, h. a jelzett lo évre terjedő időben melyik fél volt a kegyúri terhek viselésére kötelezve. E kérdés eldöntésénél mindenek előtt figyelembe veendő azon jog jellege, melyből a költekezés mint e joggal járó teher folyik. A jus patronatus, — mint azon jogok és kötelességek összege, melyek valakit a patronust valamely egyházjavadalom körül annak fentit rtása, védelme és a javadalommal járó egyházhivatal tekintetében ezen hivatalra leendő kijelölés (jus praesentandi) iránt megilletnek; egyrészt tehát a kegyurat részint tiszteli, részint pedig az egyházjavadalomra vonatkozó joggal ruházza fel, míg másrészről a javadalom fentartásával járó terheket reá rójja, mely utóbbiak teljesítésére a kegyúr kötelezve van, azokkal önkényt fel nem hagyhat. Felp.