Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 599 minthogy pedig a keresetnek az elsőbiróság előtti eljárás során való Sommás eljáleszállitása ugy tekintetik, mintha a kereset eredetileg a leszállított ösz- rás. szeg iránt indíttatott volna, nyilvánvaló, h. a'keresetnek a felehhezési eljá- §• rás során való leszállításából is ugyan az a jogi eredmény származik. ^^^VIZS9^* (9 I G 115) ^ e3e^' 13196. Curia : A felebbezési bíróság a felp. és alp. között létrejött s az iratokhoz eredetben mellékelt bérleti szerződést helytelenül értelmezte; mert abból, h. e szerzó'dés 3. pontja szerint a bérleti viszony a bérleti idő' lejárta eló'tt felmondás nélkül mszünik akkor, ha alp.-t a bérleményt nem mhatározott czéljának míeleló'en. vagy nem saját czége alatt használja, avagy azt a bérbeadónak beleegyezése nélkül albérbe adja, nem következik, h. a bérleti viszony a bérleti idő lejárta előtt egyéb okokból, jelesül pedig a bérösszegnek itt szóban forgó késedelmes fizetése miatt mszüntethető nem lenne. Minthogy a bérleti szerződés a bérösszeg késedelmes fizetésének jogkövetkezményei iránt nem intézkedik, e tekintetben a lakbérleti szabályok vonatkozó intézkedése irányadó, márpedig, minthogy alp. a lejárt bérösszegek közül az 1895. évi nov. 1. esedékes volt negyed évi bérösszeget 1896. évi febr. 1-éig, vagyis a, legközelebbi bérnegyed kezdetéig egészben le nem fizette, az újvidék-városi lakbérleti szabályok 9. -í-ának rendelkezéséhez képest, a bérlet felmondás nélkül is lejártnak tekintendő és a bérlő a bérbeadó kívánságára azonnal kiköltözni tartozik. Ezek szerint a felehhezési bíróság ítélete a szerződések értelmezési're vonatkozó jogszabályok msértésével hozatván, az felp. felülvizsgálati kérelme következtében meg volt változtatandó és az elsőbiróság Ítélete hhagyandó, mert a lakbérleti szabályok fent idézett rendelkezése szerint felp. a bérösszeg késedelmes fizetése folytán a szerződés mszüntetését jogosan kérhette. (96. jul. 21. I. G. 207.) * 13197. Győri tábla: Ha a bíróság az 1893: XVIII'. t. ez. 43. §-a alapján, közös tárgyalás és eldöntés végett elrendelte oly pereknek egyesítését, a melyek előtte egymással összefüggő követelések iránt vannak — akár ugyanazon, akár különböző felek közt— folyamatban, és ha a pereknek ezt az egyesítését az elsőfokú, vagy a felebbviteli bíróság a perek eldöntéséig az 1893: XVIIT. t. cz. 45. §-a értelmében meg nem szüntette: annak a kérdésnek elbírálása szempontjából, ha vájjon az egyesitett perekben hozott ügydöntő ítélet ellen felülvizsgálatnak vagy felebbezésnek van-e helye ? s vájjon a felülvizsgálat melyik felülvizsgálati halóság hatáskörébe tartozik? a kereset tárgyának értékéül az egyesitett keresetek tárgyának egyesitett értéke veendő. Indokok: Az 1893: XVIIT. t. cz. 43. §-a több per egyesítésének perjogi hatását akként körvonalozza, h. az egyesitett pereknek közös tárgyalásban és eldöntésben kell részesülniük; azaz más