Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. sen mkülönbözteti' egymástól ; egyiket a másikkal felcserélni sommás eljánem lehet : az egyik felett rendelkező jogszabályokat a másiknak rás. iogszabályai alá vonni nem szabad. A midőn tehát a törvény 181. §. egyrészről kizárja a felülvizsgálatot az 50—200 frt értékhatáron Felülvizsgál belül levő keresetekre nézve s másrészről megengedi, h. az lat esetei, alp. ily értékű keresetek ellenében is élhessen, bármely összeg erejéig viszon keresettel : nyilvánvaló, h. a törv. a viszonkeresetet a felébb viteti fokozatok tekintetében, azoknak a korlátozásoknak kívánta alávetni, a melyekhez maga a kereset is kötve van. abból indulván ki. hogy az alp.-nek. ha 200 Irt értéket mhaladó követelésére nézve a felülvizsgálat igénybe vehetését a maga javára biztosítani kívánja, amúgy is módjában van ellenkövetelését saját felp.-sége alatt indítandó külön keresettel érvényesítenie ; ellenben nem lehetett a törvénynek czélzata ;tz, h. a 200 frtot meg nem haladó értékű keresetek felett hozott ítéletek is. melyek ellen felüli vzsgálatnak a törv. szerint helye nincs, a felülvizsgálatban részesülhessenek akkor, ha az alp. viszonkeresetének értéke esetleg mhaladja a 200 frtot, a mennyiben ugyanis ez esetben a viszonkeresettel együtt az azzal csak egységesen elbírálható kereset felett is érdemileg döntenie kellene a felülvizsgálati bíróságnak. Nem lehet ennélfogva ezt a törvényes fogalmat, melyet a fennebb idézett 181. §. a „kereset tárgyának értéke" alatt ért, a „viszonkeresef' tárgyának értékével azonosnak tekinteni ; mert különben, ha a 200 frt értéket mhaladó viszonkeresef jogot nyújtana az alp.-nek arra. h. a felp.-nek 200 frtot meg nem haladó keresete ellenében is igénybe vehesse a táblának, vagy a Curiának elbírálása alá tartozó felülvizsgálatot, akkor ezzel következetesen elérhetné azt is, h. azokban az 50 frton alóli perekben, a melyekben a felebbezés különben ki van zárva, a tsz., mint felülvizsgálati bíróság tartozzék eljárni, ez pedig a törv. nyilvánvaló czélzatának félreismerése, és a felébbviteli fokozatok önkényszerü mzavarása volna. De nem lehet a kereset tárgyának értékét azonosítani azért sem, mert a törv. jogot enged az alp.-nek arra. h. ellenkövetelését nemcsak viszonkeresetképen. hanem csupán beszámítás- czéljából terjeszthesse elő s ha ez az ellenkövetelés esetleg magasabb értékű a felp. követelésnél, akkor a bírónak eme magasabb értékű követelés érvényét és fennállását is el kell bírálnia, különösen akkor, ha az ellenkövetelés osztatlan és csak a maga egységébe bírálható el ; ez esetben pedig ez az alp.-i magasabb összegű ellenkövetelés is pertárgyául szolgál épen ugy, mintha azt az alp. viszonkeresetkép érvényesítette volna. A mint tehát a felülvizsgálat megengedhetőségére nézve nem lehet irányadó