Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

48 DOLOGI JOGOK. Tulajdonjog, rendelkezésére, h. a felépítmények az ingatlan kiegészítő részét A felülépit- képezik, ugyancsak a fenti eset forog fen az épületekre nézve is, ményen való a melyekre vonatkozóan felp.-ek beismerték ugyan az alp.-ek tulajdonjog, tulajdonjogát, de azzal a korlátozással, h. alp.-ek az épületeket csak addig használhatják, a mig el nem avulnak, s h. azóta újításokat nem tehetnek alp.-ek, ugy az ingatlan állagára, valamint az azon épületekre nézve is vitatják a korlátlan tulajdonjogukat és annak megszerzési módjaként a telekkönyvi állapottal szemben ellenvetik az elbirtoklást. Alp.-ek beismerik, h. az a joguk, a melyre az elbirtoklást alapítják, a közbetett jogeló'djüktó'l, Gy. Imrétó'l származik. Gy. Imre vallomása azonban a felp.-ek kereseti állitását erősíti meg s ekként felp.-ek nyilvánkönyvi joga annál is inkább bizonyítottnak veendő', mivel a tanú vallomása a 2 7. alatti nyilatkozat tartalmával ellentétben nincs, só't ellenkezó'en azt mintegy kiegészíti. Minthogy pedig Gy. Imre, az alp.-ek jogelődje, a saját vallomása szerint az ingatlan állatjává csakis használati joggal birt, róla csakis ily használati jog káromolhatott az alj).-ékre; már pedig az osztrák polgári tkönyv hatályában fentartott 1462. §. értetni eben a pusztán haszonélvezett dolgot a haszonélvező el nem birtokolhatja, Ugyanily tekintet alá esik alp.-eknek az épületekre vonatkozóan vitatott joga is, mert a fent megnevezett tanú vallomása szerint az épületeknek, helyesen azok anyagának a tulajdonjoga ugyanó't illeti, de ennek ellenére az épületeket a kérdéses földterületen csak azok elpusztulásáig használhatta, az épület tulajdonjoga tehát nem teljes és korlátlan, hanem lényegében haszonélvezetre vezetendő' vissza. Ezeknél fogva alp.-eknek az a védekezése, \ ugy az ingatlan állagát, mint az azon levó' épületeket is elbirtokolták volna, törvényes alappal birónak nem tekinthető'. Minthogy azonban az ingatlan állagára nézve felp.-ek tulajdonjogát a nyilvánkönyvi bejegyzés teljes mérvben megállapítja, ennélfogva tárgynélküli felp.-eknek az a kérelme, h. a tulajdonjoguk alp.-ekkel szemben megítéltessék és ez iránti kérelmükkel ebből az okból voltak elutasitandók; ellenben minthogy az épületek tekintetében felp.-eknek az alp.-ek jogelődje által megerősített kereseti előadásuk valóknak fogadtatott el, ennélfogva e tekintetben a felek között fenforgó időleges jogviszonynak megfelelően kellett az ítélet rendelkező részében foglalt módon határozni. Felp.-eknek az épületek eltávolítása iránti kérelmük nem időelőtti, mert alp.-ek az épületekre nézve teljes és korlátlan tulajdonjogot vitatnak: felp.-ek tehát arra1 való tekintet nélkül, h. az épületek ez idő szerint mily állapotban vannak, jogosultak kérni azt, h. a köztük és az alp.-ek között az épületek tekintetében fenálló jogviszony megoldassék. (94. ápr. 3. 5200/93.) — Curia : Hhagyja. (95. máj. 10. 6629/94.)