Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

55G SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- ismerés, mint bármely más bizonyítási adat a 8. E. 64. §-a szerint rás. a birói mgyőzödésnek s igy a szabad mérlegelésnek képezi tárgyát. E 95. §. szerint a felebbezési bíróság tényállásának megállapításánál az A félnek eskü a]p..nek bíróságon kívüli beismerését figyelembe venni a S. E. alatti kihall- szakalyai szerint nem volt köteles s azt ténybeli megállapításánál gátasa. mgyőződése szerint szabadon mérlegelhetvén, figyelmen kivül hagyásával eljárási jogszabályt meg nem sérthetett. Helyt kellett azonban adni a felp. által felülvizsgálati kérelmében felhozott panaszok közül annak a panasznak, mely a felebbezési bíróság tényállását annak eljárási jogszabály msértésével történt megállapítása miatt azon okból támadta meg. mert bizonyítékul fogadta el az alp.-nek olyan vallomását, a melyet ez nem teljes tartalmára, hanem annak csak egyes kiszakított részére nézve eró'sitett meg esküjével. A felebbezési bíróság ugyanis a tárgyalási jegyzó'könyv tanúsága szerint az alp.-nek eskü alatti kihallgattatásának elrendelését, védekezési álláspontjára tekintettel úgy a kereseti adóslevélnek általa tagadott valódiságára, mint az azzal tanúsított kölcsönügylet létrejöttének körülményeire nézve szükségesnek találta, esküre az nban az alp.-t vallomásának már nem mindkét ténykörülményre tett állításaira, hanem azok közül csak az utóbbira bocsátotta. Kétségtelen az, h. a biróság a S. E. 95. és 96. §§. szabályainak szem előtt tartásával, a S. E. 64. §-a szerint szabad mgyőződése szerint állapítja meg, h. perbeli fél bocsátható-e kivett vallomásának esküvel való megerősítésére, azonban ebbeli mgyőződését egyedül a vallomásnak a per egyéb adataival is tanúsított hitelt érdemlőségéből meríthetvén, annak megalkotásánál köteles a vallomását annak teljes tartalma alapján mérlegelni. Következőleg a menynyiben a vallomásban foglalt némely lényeges ténybeli állítás valósága iránt kétség merül fel s e miatt a vallomást annak teljes tartalmára nézve esküvel megerösithetönek nem tekinti, mfejthetlen ellenmodásba jut akkor, a midőn a vallomás másik részét mégis birói mgyözödésének megalkotására alkalmasnak találja. Ebből szükségképen következik, h. a biróság a felett csakis vallomásának egész lényeges tartalmára, ha annak hitelt érdemlősége iránt kétsége nincs, bocsáthassa esküre vagy pedig egyáltalán nem bocsáthatja vallomásnak esküvel való megerősítésére, de nem tagolhatja szét a félnek a maga teljességében mérlegelendő vallomását az egyes ténybeli állitások hitelt érdemlősége szempontjából olyképen, h. az esküre bocsátást csak egyes ténybeli állításra rendeli el, míg más irányban azt mellőzi. Minthogy pedig a fenforgó esetben a felebbezési biróság tényállása szerint a felp. kereseti igényének elbírálásánál ügydöntő' az a körülmény, h. a kereseti adóslevéllel tanúsított kölcsönügylet az örökhagyó és az alp. között létre nem jött, a perben felmerült több bizonyítási adat alapján nyert összbenyomásnál fogva s ezek között az alp.-től