Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

szakértő azt is előadja, h. az állítólag alp. által levágott ágak Tulajdonjog, legalsóbb fekvésüek voltak. A törvény értelmében a közutaknak bár-Faágak levámely elfoglalása és a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedett gásából eredt gátolja, tilos lévén, az alp.-nek tulajdonított faág levágatás követkéz- kárkövetelés, télien felp.-nek kártérítéshez való joga nem származott, annál kevésbé, mert a szakértő véleménye szerint a fák, melyekről az ágak levágattak, már az előző években történt csonkitások és galytörések következtében hanyatlanak s mert felp. maga sem állította, h. a levágott ágakat alp. magának megtartotta. (95. jun. 11. 1261/95.) 12240. Szegedi tábla : A per folyamán tartott birói szemle alkalmával a meghallgatott szakértő által megállapittatott, h. a megszemlélés tárgyát képezel! fa alp.-ek szomszédos földjén 25 • ölnyi teriiletet beárnyékol s ez által e teriilei termőképessége lényegesen korlátozva van : alp.-ek jogosultak voltak tehát az ily módon való károsodás ellen védekezni s az emiitett fának a földjük fölébe hajló gályáit levágni. Felp.-nek állítólagos szolgalmi jogára való hivatkozása figyelembevehető nem volt, mert telki szolgalom csak ennek telekkönyvi bekebler.ése utján szerezhető, azt pedig felp. nem állította, annál kevésbbé bizonyította, h. ő az említett fára nézve ily szolgalmi joggal bir. (1893. jan. 24. 145 93.) — Curia: Hhagyja. (1894. május. 14. 5816/93.) 12241. Győri tábla : A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét meg- A telekkönyvi változtatja; kimondja, h. felp.-nek kereseti igénye telekkönyvi tulajdonos törlési per utján is érvényesíthető s ehhez képest utasítja az zálogjogtörelsőbiróságot, h. ennek az ítéletnek jogerőre emelkedése után a tesi keresete. pert érdemlegesen bírálja el. Indokok: A tkkvi rendts 155. §-a megengedi a telekkönyvi tulajdonosnak, h. az ő jószágára eredetileg érvényesen bekebelezett, de elévülés által vagy más módon elenyészett jognak kitörlését kereset utján szorgalmazza s nem tesz különbséget a fél kérelmére, vagy a végrehajtás folytán bekeblezett jogok között. A telekkönyvi tulajdonos tehát jogosítva van a jószágára érvényesen bekebelezett, de fizetés által megszűnt végrehajtási zálogjognál: kitörlését az 1881 : LIX. t. ez. 6. §-a alapján a birtokbiróságnál megindítandó törlési keresettel is szorgalmazni annyival inkádd). mert a végrehajtást szenvedett az 1881: LX. t. ez. 20. §-ában szabályozol! végrehajtás megszüntetési keresettel csak akkor élhet, a midőn a végrehajtó végrehajtási jogával visszaélve, követelésének megszűnte után is folytatja a végrehajtást: jelen esetben azonban a végrehajtató a követelésének részben birói letétbe lett helyezése, részben kifizetése után a végrehajtást nem folytatta; felp.-ek tehát végrehajtás megszüntetési keresetet nem is indíthattak. Az elsőbiróság által felhívott az a jogszabály, h. végrehajtás utján bejegyzett telekkönyvi jogok törlési keresettel meg nem támadhatók,,