Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

510 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- irányozza keresetét. Minthogy tehát a keresetben előadott tények rás. nem a kereskedelmi törv. [. r. hatodik czimében szabályozott, és 27. §. az 1884: XVII. t. cz. 1T6. §-ában emiitett szolgálati, henem másFergátló kifő- minő jogviszonyt állapítanak meg. melynek jogi természete gások. közelebbről az érdemleges tárgyaláson lesz kiderítendő a kereseti követelés elbírálása nem tartozik az iparhatóság jogköréhez. (95. febr. 23. E. 35. sz.) 13051. Pozsonyi tábla: Felp. az alp.-eket nem saját személyükben, hanem mint a néhai Cs. Endrének örököseit vonta perbe, nevezetesen a kereseti 500 frt erejéig az alp.-eket nem saját személyükben, hanem még"a néhai Cs. Endre nevén levő ingatlanra vezetendő végrehajtás terhe mellett kérte elmarasztatatlni. Ilyen körülmények között és minthogy a pernek adatai szerint a néhai Cs. Endrének hagyatéka az örökösök részére bíróilag átadva még nincs, a jelen per valamennyi alp.-re nézve csak egységesen dönthető el, és a jelen per érdemi elbírálására szükséges, h. néhai Cs. Endrének valamennyi ismert Örököse és a netán ismeretlen örökösök részére kirendelendő ügygondnok perben álljanak (Curia 42. számú döntvénye.) Felp. perbe is vonta az előtte ismert valamennyi örököst és felp. kérelmére a netán ismeretlen örökösök részére Dr. Zipser Náthán ügyvéd személyében ügygondnok ki is rendeltetett. Felp. ismert örökös gyanánt nevezte meg G. Julit, Zsófiái. Károlyt és Jánost is. és ezeket G. Gábor utján rónia perbe, azt állítván, h. ezek gondnokság alá romiak helyezve és h. ezeknek gondnoka G. Gábor, azonban felp. sem a gondnokság alá helyezésnek, sem a gondnok kinevezésének mtörténtét nem igazolta, illetve ezt a hiányt a felebbezési vagy felülvizsgálati eljárás során önként nem pótolta. Ekként a jelen perben az 1893: XYIII. t. cz. 27. §. 4. pontja szerint hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény íorog ténn; a mely miatt az idézett törvényczikk 166. §. szerint a már felebbezési biróság tartozott volna az elsőbiróságnak Ítéletét hivatalból feloldani és a peres eljárást mszüntetni. Ezeknél fogva és minthogy a felebbviteli eljárás során a jelzett pergátló körülmény eloszlatása czéljából külön felhívásnak helye nincs, az idézett t. cz. 185. §. b. pontja és 204. §-a alapján mindkét alsóbiróságnak Ítéletét hivatalból fel kellett oldani, a peres eljárást mszüntetni, és felp.-t a II. III. r. alp.-nek okozott, ezek részéről egyúttal érvényesített költségekben elmarasztalni. A telp.-i képviselő részére munkadíj és kiadás azért nem állapíttatott meg: mert a merőben czélra nem vezető eljárásért az ügyvéd felétől semmit sem követelhet. (95. nov. 16. G. 33.) *) *) L 148. §.-nál közölt jogesetet.