Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 503 13040. Curia: Az 1877: XX. t. cz. 39. §-ának azon rendel-Sommás eljákezéseinél fogva, h. törvénytelen gyermek gyámsága csupán a rás. teljes korú anyát illeti, kiskorú anya törvénytelen gyermeke §• részére pedig a gyámhatóság rendel gyámot, kétségtelen, h. Schl. J. mint kiskorú leányának Sch. L.-ának törvényes képviselője ebbeli minőségében a kisk. leányának törvénytelen gyermekét kisk. Schl. P. L.-t törvény szerint nem képviselheti, s h. annak képviseletére a részére az illetékes gyámhatóság által kirendelt gyám van hivatva. S minthogy az 1893:XY1II. t. cz. 8. §-a szerint abban az esetben, ha az eljárás megindításakor vagy annak folyamában az tűnnék ki, h. mint törv. képviselő olyan személy lépett fel, a ki az önképviseletre nem jogosított félnek nem törvényes képviselője, a bíróság erről az eljárás félbeszakításával mind a feleket, mini a törvényes képviselőt, utóbbit azzal értesiti, h. jogában áll az egyidejűleg kitűzendő határidő alatt a megelőző perbeli cselekmények jóváhagvása mellett az eljárás folytatását kérni, alp. pedig a felülvizsgálatot azon az alapon is kérte, h. kiskora Schl. P. L. törv. szerint képviselve nincsen: az 1893: XVIII. t. cz. 185. §, b) pontja alapján a felebbezési bíróság Ítéletének feloldása mellett az eljárást félbeszakítani és a felebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (95. nov. 27. EL G. 58.) * 130Í1. Budapesti kereskedelmi- és váltótsz : Az 1893 : §• XVIII. t. cz. 9-a szerint felp.. ha külföldi, a perköltség fedezésére biztosítékot tartozik adni. A 10. §-ból pedig kitűnik, h. a törv. külföldinek tekinti a nem magyar állampolgárt akkor is, ha belföldön lakik. Azonban az állampolgárság oly jog vagy minőség, melyet a dolog természeténél fogva, valamint az 1879: L. t. cz. tételes szabályai szerint csak physikai személy birhat, mig a polgári perben más jogalanyok is félként szerepelhetnek. Ide tartoznak nemcsak a testületek és alapítványok, melyeket jogi személyeknek szokás nevezni, hanem a kereskedelmi társaságok is, nevezetesen a közkereseti társaság, mely a kt. 63. §-a értelmében czége alatt felp.-i és alp.-i minőségben perben állhat. Az idézett törvényhely, valamint az 95—97. §§-ok rendelkezései matatják, h. a közkereseti társaság a tagoktól különböző jogalanyisággal bir. Oly esetben tehát, midőn a közkereseti társaság a maga czége alatt perel, a tagok egyáltalán nem állanak perben és ha a czég pervesztessé lesz és a költségek viselésére köteleztetik, a marasztaló határozat alapján a tagok ellen végrehajtást elrendelni nem lehet. Már pedig, mint egyfelől a felp.-ként fel nem lépett személy honossága közömbös aköltségek biztosítása szempontjából, ugy másfelől a társaság belföldi vagy külföldi minőségének mhatározásái/ál csak a telep (székhely) <s a lejegyzés helye lehet irányadó, mert az állampolgárság, turul közjogi jelleg, oly peres félnél, mely nem