Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

Tulajdonjog, halászat jogát megszerezte volna. Mivel pedig a halászat joga a Halászati volt úrbéresekkel közösen gyakorolt jogot soha sem képezett s ennélJ°9- fogva ez az úrbéri per avagy rendezésnek tárgyát nem képezte: az a körülmény nem hozható fel alp. jogosultsága ellen, h. ő erre vonatkozó jogát fen nem tartotta, mivel erre szükség nem volt. (95. okt, 16. 4279/95.) 12231. Curia: Felp.-ek, mint Rákos községe határában a Latorcza folyó partján levő földek tulajdonosai azt követelik, h. földjeiknek végében levő Latorcza folyó medrében kizárólagos halászati joguk állapitassék meg s az alispáni, őket eme igényükkel elutasító határozat szüntettessék meg. A kereset azonban elutasítandó volt, mert: az 1885 : XXIII. t. cz. 4. §-ának az az intézkedése, mely szerint a vizek medre a parti birtokos tulajdona s a parti birtoknak tartozékát képezi, a halászati jogra nézve korlátozva van, ugyané t. cz.-nek 23. §-ában foglalt azzal a rendelkezéssel, h. a hlaászatra nézve az addig fenállott jogszabályok az irányadók. Minthogy tehát az addigi jogszabályok szerint a halászat joga földesúri jogot képezett és e jog a határbeli folyókra kivétel nélkül kiterjedt s minthogy a földesúri jogot az 1853. évi márcz. 2-iki úrbéri nyiltparancs is nyilván fentartotta s ennélfogva a halászai joga a határbeli birtokok úrbéri rendezésének tárgyát nem is képezhette s e mellett felp.-ek azt nem is állították, h. e jogot alp.-től bármi czimen is megszerezték volna: ezeknélfogva kétségtelen, h. alp. az 1885 : XXIII. t. cz. 22. §-ánál fogva a halászatra vonatkozó földesúri jogában fentartatott. Az 1888 : XIX. t. cz. pedig alp.-nek e jogát nem szüntette meg, mert habár e törvény 1. §-a szerint általános szabályként az vau kimondva, h. a halászat joga a part és meder tulajdonosát illeti, azonban ugyané törv. 3. §-a szerűd azok, kik a halászat jogát oly vizén gyakorolták, melynek Dinire tulajdonukat nem képezi, erre vonatkozó jogosultságukat egy év alatt a közigazgatási hatóságnál való bejelentéssel fentarthatják; ennek pedig alp. jelen esetben eleget is tett és tényleges gyakorlaton alapuló jogosultságát a közigazgatási hatóság igazoltnak mondotta ki."'Ezek folytán az. h. felp.-ek gyakorolták-e a halászatot, nem képez döntő körülményt, mert alp.-nek jogosultságával szemben a felp.-ek jogosulatlan halászati gyakorlata a jog megszerzésére alkalmas jogalapot nem képez. Az 1888: XIX t. cz. 3. §-ánál fogva meg van ugyan engedve, h. a halászat jogának fentartása iránti bejelentés 20 évi gyakorlat alapján is történhetik, de ez nem jelenti azt, h. a kétségtelen jogosidt e jogát elveszitette azzal szemben, ki gyakorlatot bizonyít, de gyakorit/túlink jogszerzésre alkalmas czime nem létezik. (1895. okt. 10. 4377/95.) 12232. Budapesti törvszék: A tulajdonos a tulajdonához tartozó dolgot szabadon használhatja ugyan, de csak ugy, h. a használat módja