Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 35 bánya-adományozás is a Miksa-féle törv. értelmében eszközöltetett. Tulajdonjog. A Miksa-féle bányatörv. érvényének ellenében nem állhat meg azon Bánya- és bánya-szakértői vélemény, h. az osztrák bányatörv. életbelépése akna jogosítelőtti időben felső Magyarországon csak az u. n. „Felső Magyar- vánV j^e9eországi" hosszmértékek szerinti terjedelemben adományoztattak volna az aknajogositványok. Abból, h. valamely aknajogositvány az okiratokban ölekben mhatárózott terjedelműnek mondatik, biztosan nem következtethető, h. a szomszédos akna jogositványa sem lehet nagyobb terjemü; főkép midőn az egyik akna jogosítvány a Miksa törv.-től eltérőleg. a két tulajdonos egyetértésével lett kisebb terjedelemben megállapítva. A bányajogositvány férjemének kitüntetésére bizonyítékul nem szolgálhat olyan térkép, melyre nézve nincs kimutatva, h. a kiállító bányamérnök azt hivatalos kiküldés folytán állította ki. Nem vehető tekintetbe a bányaadományozási térkép, ha nem bizonyittatik, h. az az adomány felkéréshez csatolva volt. De az helyesen nem is csatoltathatott, míg a bányahatóság határozata az adományozás minősége és terjedelmére nézve meg nem hozatott. A szakértők véleményezésének tárgya nem lehet annak mhatározása, h. valamely törv. még alkalmazható-e. Törvényi szabályul szolgál, h. minden -ásványnemnek, — a melynek lefejtését valaki igényeli, — vájást érdemlősége teljesen kétségen kivül álljon, — a mi az illető bányahatóságnak határozatától függ. Az, vájjon a kénkővánddal impraegnált fedőközet vájást érdemlő minőségűnek tartható-e, csak előzetes szakértői szemle és birói határozat utján állapitható meg. Az pedig korlátlanul az aknajogositványhoz tartozónak nem mondható ki; mivel a bányatulajdonos a törv.-es adalékon tul a vájást nem érdemlő, vagyis meddő közeteket is bármily czélra lefejthetné; és a szomszéd bányatulajdonosok területébe is behatolhatna, vagy azt veszélyeztethetné; ami m. nem engedhető. (92. decz. 20. 11507. J.) 12226. Rimaszombati tsz.: Felp.-ek ugy a közigazgatási uton Halászati felvett jegyzőkönyvben, valamint a jelen per folyamán kifejezetten jog. beismerték, h. Redován a halászat joga földesúri, a közbirtokosság tulajdonát képező jog volt és h. a közbirtokosságnak ezen joga az 1880. évben befejezett úrbéri rendezés és birtokelkülönités alkalmával nem érintetett és igy továbbra is a közbirtokosság tulajdona maradt, miután azt felp.-ek sem egyesség, sem más szerzésre alkalmas magánjogi czimen a közbirtokosságtól m. nem szerezték. A halászati jogról intézkedő 1888: XIX. t.-cz. tehát a redovai halászati jogot a redovai közbirtokosság tulajdonában találta. Ezen törv. a már szerzett és az úrbéri rendezés alkalmával is fentartott Jogokat meg nem szüntette és azon érv, h. a 3. §. értelmében 20 évi békés birtoklást kell kimutatni, a jelen esetben nem fogadható el, mert a b*