Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

354 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes 280 frt értékkel kielégíttetett. Ezeknél fogva felp.-eknek az örökösödés elévülés megakadására az ált. o. p. tkv. 1494. §-ára alapított álláspontjuk tekintetbe vehető nem volt, (95. decz. 27. 9128/94). Betudás. 12795. Budapesti tábla : A jelen perben az eldöntendő vitás kérdést az képezi, vájjon ama 20,000 frt, illetve 10.000 frt öszszegek. a melyeket az örökhagyó T. L.-né. U. S.-nak és A. L.-né, U. E.-nak férjhezmenetelük alkalmával hozományul adott, a felp. kiskorú U. Ö. törvényes osztályrészének megállapításánál számításba vétessék-e vagy sem'? A tábla helyesnek találta az elsőbíróság ítéletét, a mely szerint az említett összegeket a felp. törvényes osztályrészének megállapításánál számításba vette, mert az ideiglenes törrénykezési szabályok 9. §-a szerint a szülők titán az öröklési jog a gyermekeket illeti egyenlő arányban és nem tesz ez a szakasz különbséget az előbb vagy utóbb született gyermekek közt. Az idézett szabályok 7. §-a pedig a törvényes osztályrészt akkép határozza meg, h. a törvényes osztályrészre jogosultakat végrendelet nem létében megilletendett törvényes örökrésznek a felét képezi és itt sem különböztetnek meg a törvényes osztályrészre jogosítottak a tekintetben, h. azok mikor születtek. Törvényes gyakorlatunk szerint a törvényes öröklés esetében mindegyik örökös türm tartozik azt, h. a mit hozományként vagy önállósítás czéljából a szülőktől kapott, osztályrészébe beszámittassék, következéskép tűrni tartoznak a végrendeleti örökösök is azt, h, a törvényes osztályrész kiszámításánál az örökhagyótól kapott hozomány és egyéb beszámítandó adomány számításba vétessék. Ennek mfelelően tehát az említett 20.000 frt és 10,000 frt, összesen tehát 30,000 forint, a felp. törvényes osztályrészének megállapításánál annál inkább számításba veendő volt, mert ezek az összegek nem esnek az ajándék fogalma alá, a melyre nézve az ideiglenes törvénykezési szabályok 8. §-a intézkedik, hanem egyenlő jogú örököstársak közt merülvén fel a kérdés, az emiitett összegek csak az örökségük rovására adottnak tekintendők, és így annak számításba vételét a felp. jogosan követeli, és e jogát nem érinti az a körülmény, h. a kérdéses hozományi összegek akkor adattak, midőn a felp. még nem létezett, mert az örökhagyó leszármazói az ily adományokat mindig azzal a teherrel kapják, h. azok a törvényes osztályrészre jogosított többi leszármazók törvényes osztályrésze meg állapításánál a hagyatéki vagyon értékéhez számit and ók. E szerint tehát nyilvánvaló, h. az örökhagyónak ettől eltérő végrendeleti intézkedése magában semmis (id. trvk. szab. I. k. 7. §-a). Ezeknél az okoknál fogva az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyni, azt a rendelkezését azonban, a mely szerint az elsőbiróság az örökhagyó végrendeletét a tekintetben, h. az örökhagyó kérdéses 30,000 frtra nézve ugy rendeli kezett, h. az összeg az alp.-ek ellenében számításba ne vétessék,