Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

Hagyaték. 12780. Curia: Felp. keresetét alp-ek. ellen mint néhai K. J. Örökötök sza- örökösei ellen innditotta. Tekintve, hogy a néhai K. J­vatossága. hagyatékának tárgyalása felett a lippai kir. közjegyző eló'tt fel­vett és a keresethez másolatban A) a. csatolt jegyzőkönyv szerint az örökhagyónak hagyatékát képező ingatlanokat az örökösök tényleg birtokba vették és ennélfogva azon körülmény, hogy fel}}, nem mutatta ki, miszerint a hagyaték az örökösöknek bíróilag átadatott volna, a felp.-i keresetnek idöelőttiségét nem állapítja meg; tekintve továbbá, h. ugyancsak az örökhagyó hagyatékának az alp.-ek egy részéről lett birtokbavétele folytán, azon körülmény sem gátolhatja a keresetnek érdembeni elbírálását, h. felp. az alp.-ek kizárólagos örökösi minőségét nem igazolta és ennélfogva az ismeretlen örökösöknek ügygond­nokok általi perbeidéztetése sem szükséges : a másodbiróság Íté­letének mváltoztatásával, felp. kereseti jogát megállapítani és ehhez képest a másodbiróságot uj határozat hozatalára utasitani kellett. (95. máj. 29. 4094.) 12781. Curia: A másodbiróság Ítélete hhagyatik indo­kainál fogva és azért; mert a C) a szerződés valódisága és a kereseti összeg felvétele a kihallgatott tanuk vallomásával per­rendszerüen bizonyitva van és mert az a körülmény, h. alp. az örökség értékét mhaladó tartozásokat fizetett ki, felp.-t nem fosztja meg aznn jogától, h. a hagyatéki vagyonból követelését behajthassa; meri ha 'dz örökhagyó tartozásai az öröklött vagyon értékét csakugyan mhalad­iák. alp.-nek a hagyatéki vagyonra csődöt kellett volna kérni, nem pedig tetszése szerint egyes hitelezőket önként kielégíteni: a fen­forgó esetben tehát alp. a hagyatéki vagyon értéke erejéig helyesen marasztaltatott feltétlenül. (95. máj. 24. 9536/94.) 12782. H.-böszörményi jbg.: Az örökhagyót, illetőleg hagya­tékát terhelő valamely kötelezettség miatt az örökös ellen szemé­lyesen és nem örökösi minőségben a hagyatékból leendő kielé­gítés iránt indított keresetet el kell utasitani. (92. decz. 2. 4406/92.) — Curia : Hhagyja, (94. jun. 7. 5433'93.) 12783. Kassai tábla: A válaszirathoz D) a. csatolt s valódi­sága tekintetében nem kifogásolt osztályos egyezségnek 4. pontja szerint az A) a. végrendeleten alapuló kereseti életjáradék nem kizárólag a végrendelkező néhai D. Tivadar hagyatékából, hanem egyszersmind D. Antal és D. Vilmos vagyonából az utóbb neve­zettek által felp. részére fizetendőnek köteleztetvén, ehhez képest jelen perben ügydöntő körülmény csak az, h. alp.-ek a felp. irá­nyában a saját vagyonából is közvetlen fizetési kötelezettséget vállalt D. Antal után jutottak-e olyan örökség birtokába, amely­nek tiszta értéke a felp. követelését mhaladja. A néhai D. Antal hagyatékára vonatkozó s a jelen perhez csatolt iratoknál fekvő­hagyatéki leltár szerint 1166 frtra értékelt oly ingó és ingatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom