Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

CSALÁDI JOG 331 összeg ráfizetésében marasztalni kéri. Hazai törvényeink és jog- Atyai hatagyakorlatunk szerint a kisk. terhes szerződéseket törvényes, képviselő- lom. jének beleegyezése nélkül nem köthet: jelen esetben pedig az anya Kiskorú szi— tekintve, h. az apa is él, mint törvényes képviselő perbeidéz- "észno szerzőhető. az apa mellőzésével, nem volt ; az apa utólag perbevonatván clesetagadta beleegyezését, s tiltakozott a kereshetőségi jog ellen; — ennélfogva felp. a ki nem igazolta, h. a kisk. atyja valamely hatósági intézkedés folytán a törvényes képviselettől elmozdittatott, s azzal az anya, ki perbe vonva nem lett, kizárólagosan felruháztatott volna, — keresetével, minthogy a törvényes képviselőt, jelen esetben az apát mellőzni jogosult nem volt, az eskübizonyitás. mint felesleges, mellőzésével elutasitani kellett (stb.) annál is inkább, mert a hazai törvényeink értelmében joglemondás, — melyhez a kisk. törvényes képviselője hozzá nem járul, érvényesnek el nem ismerhető, stb. — Curia: Hhagyja, mert felp. czég nem bizonyítván, sőt nem is állítván, h. a kisk. életpályája mválasztásánál az atyát megillető intézkedési jog az 1877: XX. t. cz. 27. §-ának értelmében korlátoltatott és igy a kisk. alp.-nek a felp. ezég vállalatánál leendő közreműködése csak is alj), anyjának beleegyezésével történhetvén meg, abból következik, h. a kisk. által a fellépés elmulasztásához kötött birság elfogadásának érvényéhez is a törvényes képviselő, vagyis alp. atyjának beleegyezése mellőzhető nem volt és minthogy a kérdéses B. alatti szerződés a kisk. törvényes képviselőjének mellőzésével köttetett, ezen szerződésből felp. czég a kiskorú ellenében jogot nem érvényesíthet. (96. máj. 27. 3181/95.) 12753. Curia : Az alp.-eknek felülvizsgálati kérelmükben Az atya hafelhozott az a panasza, h. a felebbezési biróság a felp.-ékkel, ezek szonélvezeti kisk. gyermekei ingatlanai haszonbérlete iránt kötött szerződést J°9aa gyámhatósági jóváhagyásnak a felp.-ek részéről való ki nem eszközlése folytán, jogszabályoknak msértésével tekintette érvényesen létrejöttnek, alaptalan, mert az atyai hatalmat gyakorló atya az 1877: XX. t. cz. 15. §-a szerint rendszerinti haszonélvezője kiskora gyermekei vagyonának, és miután a haszonbérbeadásának esete a, 20. §-ban felsorolt ama esetek közül, melyekben a gyámhatóságnak jóváhagyásai kikérni köteles, megemlítve nincs, az pedig nem tűnik ki a felbebezési biróságnak tényállásából, h. az alp.-ek azzal is védekeztek volna, h. az 1. r. felp. mint atya, kiskorú gyermekei vagyonának haszonélvezetében korlátozva lenne, ennélfogva a gyámhatósági jóváhagyás hiánya a felp.-ekkel kötött haszonbérleti szerződésnek érvényességét nem érinti. (96. szept. 17. I. G. 167. J. K. 96. 42.) 12754. Curia : Az a kérdés, h. az önképviseletre nem jogosított ügyfelek a perben törvényesen képviselve vannak-e ? hiva-