Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 183 merülnek fel a hitelező ellen, a meddig az engedmény a kötelezetteknek Kezesség. tudtul adatik. Ebből folyólag, habár helyes is a másodbiróság azon A kezes jogkimondása, h. Sch. J. II. rendű alp., a midőn B. M. a 250 frtot a köre. csonoplai takarék- és segélyszövetkezetnek kifizette, ezen fizetés által saját kötelezettségét teljesítette, de II. rendű alp. a felebbezési tárgyaláson azt állitotta. miszerint már eredetileg a kezesség vállalása alkalmával a kezességet akként vállalta el, h. az általa ezen kezességből kifolyólag fizetendő összeget B. M. 700 forintos követelésébe beszámítani jogosult, és a 250 frt kifizetését is 92. jan. 18. ezen beszámítás fentartásával teljesítette, s erre nézve a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt külön iratban bizonyítást is ajánlott fel. Továbbá ugyancsak a felebbezési bíróság előtti tárgyaláson bemutatta B. M. hitelezőnek egy az 91. jun. 27. kiállított és 91. nov. 1. lejárt kötelezvényét, mely szerint B. M. Sch. J.-nek 100 Írttal adósa; ezen követelés valódiságára nézve is bizonyítást ajánlott fel, ezek beszámítását a másodbíróság a bizonyítási eljárás mellőzésével mtagadta. Tekintve pedig. h. a mennyiben a másodbiróság az 57. alatti levél alapján tény gyanánt megállapította, h. az engedményről szóló értesítés nem előbb, hanem felp. által az 93. nov. 3. elküldött levél utján történt, s tekintve h. a fentebb részletezett kétrendbeli követelés az engedményről szóló értesítést megelőző időről származik, a másodbiróság a beszámítás mtagadásával, a midőn anyagi jogszabályt is sértett, ugyanakkor eljárási jogszabályt is msértett azzal. h. a beszámíttatni kért követelésekre vonatkozó bizonyítási eljárás felvételét mellőzte a nélkül h. azt az 1893: XVIII. t. cz. 64. §-ának mfelelőleg tüzetesen indokolta volna. Ép ezért, miután az I. és II. r. alp.-ek által bizonyittatni kívánt s a fentebbiek szerint döntő ténykörülményekre a tényállást meg nem állapította, s e miatt az ügy érdemlegesen el nem bírálható, a másodbiróság Ítélete mtámadott részében az 1893: XVIII. t. cz. 304. §-a értelmében feloldandó volt. (96. márcz. 24. I. G.) 12721. Curia : Az egyetemleges adóstárs többet nem köve- A fizető adóstelhet, mint a tartozás aránylagos felosztását. Az által, h. az társ jogai. egyetemleges adós az egész összeget kifizette, a kifizetett összegre nézve engedményesnek nem tekinthető. (94. febr. 1. 59593.) 12472. Curia: Míg felp. a felebbezési bíróság ítéletében annak az anyagi jogszabálynak az alkalmazását találja helytelenül mellőzöttnek, a mely szerint a jelzálogos hitelező követelheti, h. jelzálogos követelése a jelzálogból teljesen kielégíttessék, addig a III. rendű alp. a felebbezési bíróság ítéletét annak érdemére nézve azért támadja meg, mert szerinte abban az ítéletben az az anyagi jogszabály hagyatott figyelmen kivül, a