Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. Birtokhábori- tattak fel oly bizonyítékot, mely szerint egyes ikafalvi lakosok a tás. kérdéses erdőből az utóbbi években is állítólag fákat hoztak el. A sommás v. azonban alp.-ek azt nem mutatták ki. h. ők a per tárgya helyét' h. per jellege. az utolsó évben használták, s miután felp. erre saját részéről kellő bizonyítékot szolgáltatott, még akkor is elmarasztalandók lennének alp.-ek. ha kimutatva lenne, h. a per tárgya a felp. község és Ikafalva községe közös használat és birtoklásban állana, a mennyiben ki nem mutatták, h. a használatot Ikafalva község nevében vagy mbizásából gyakorolták. Jóllehet D. I. és M. Károlylyal szemben a birtoklás cselekményét csakis R. István bizonyítja, de az erdő-őr vallomása hivatalos állásánál fogva a fenforgó körülmények tekintetbe vétele mellett, az alp.-ek tényleges cselekményére kellő bizonyitékot képez .... (1892. aug. 30. 1095.). — Curia: Hhagyja (1893. márcz. 7. 1115.) 12183. Curia: A sommás visszahelyezés egyik alapfeltételét a tényleges birtoklás képezi; már pedig felperesek maguk is elismerik, h. a jelen per tárgyát képező s a gyerő-vásárhelyi 4. sz. tjkönyvben 2715. hrsz. a. bejegyzett terület a tjkönyvben bejegyzett közös tulajdonostársaknak osztatlan birtokát képezi, akik azt 1893. máj. 15. napját megelőzően tényleg birtokban is tartották. Minthogy ezen peres területnek birtokát jogszerűen felp.-ek csak az összes birtokosoktól szerezhették volna meg, amit azonban maguk sem állítanak, annál kevésbé bizonyítanak; ehhez képest felp.-ek a kérdéses erdőterület jogszerű birtokosainak azon az alapon, hogy azt a közös birtokosok egyike tényleg felp.-eknek átadta, annál kevésbé tekinthetők, mert a per adatai szerint részben oly egyén által vezettettek be a birtokba, aki birtokban sohasem volt és birtokjoggal soha nem is birt, sőt a birtok átadása az illető jogszerű birtokosok által sem volt felhatalmazva. (1893. szept. 15. 9430/93. P. XXVII. 8.) 12184. Curia: A visszahelyezési pernek egyedüli czélja az előbbi vagyis a háboritást megelőzőleg létezett birtok- vagy jogállapotnak a visszaállítása, miből következik, hogy visszahelyezést csakis az követelhet, ki birtokban vagy valamely jognak gyakorlatában volt. Az özvegyi jognak gyakorlása pedig az által érvényesül, h. az özvegy íérje javaiban bennmarad. Tekintve azonban, h. felp. saját beismerése szerint férjétől különválva élt s igy ennek elhalálozása idejében nem volt férjének vagyonában, abban tehát benne sem maradhatott, miből következik, hogy özvegyi jogát tényleg nem gyakorolta, ennélfogva abba, minthogy abban meg sem háboríttathatott, vissza nem helyezhető. (1893. ápr. 7. 1970/93. P. XXVI. 7.) 12185. Szegedi tábla: Alp. a peres ingatlan birtokába, felp. előadása szerint is, a köztük létrejött adásvevési szerződés alapján, tehát a felp. beleegyezésével jutott: következésképpen alp. önhatalmú foglalást nem követett el. Annak megbirálása pedig, hogy a felek között létesült