Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

142 KÖTELMI JOG. A kötelezett- után ? Minth. tehát a kifejtettek szerint alp. eleget tett az egyezség teljesi- ségnek, felp.-t keresetével elutasítani kellett. (93. decz. 18. té8e. 68666 93.) — Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletét annak az inEgyezsegnél ci0knak elhagyásával, h. az abban előadott értelmezés a forgató megallapi- iomban általában el van fogadva, továbbá annak megjegyzése o szaza t me^e^ ^ az egyezségi hányadnak ki nem fizetett és a 4. a. levél szerint felp. által utólagosan nem is követelt része nem a 26 kr.. hanem 27 kr.. egyébként a benne felhozott indokok alapján annyival is inkább helyben kellett hagyni; mert az egyezség tárgyában a peres felek között váltott sürgönyökben sem kamatról, sem költségről említés nem tétetvén, sőt költséget felp. akkor még összeg szerint alp. ellenében fel sem számítván, az alp. által félp.-nék tett és az utóbbi részéről elfogadott annak az ajánlatnak, h. egyezzenek ki 50° -hun. a keresk. törv. 265. és 266. §§-ai alapján a tábla is azt az értelmezést adja, h. a peres felek csak a tőkeösszegnek, a mely az egyezség megkötésekor szám szerbit már meg volt határozva, 50 l0-át tekintették egyezségi hányadnak, az összeg szerint akkor még meg sem határozott kamatot és költséget ellenben számításba nem vették: a mely értelmezésnek helyességét az is támogatja, h. 4. a. csatolt levelében felp. maga sem tekintette a 50°/0ának meg nem fizetését alp. részéről mulasztásnak, költségét pedig összeg szerint csak a most emiitett levélben, tehát csak az egyezség létrejötte, sőt annak teljesítése után számította fel, míg ellenben az egyezségi ajánlat elfogadásakor arról egyáltalában nem tett említést. (94. szept. 26. 637/94.) — Curia : Hhagyja. (96. jan. 16. 1774/95.) Fizetés hová- 12382. Curia: A végrehajtató alp. hitelintézet alapszabályaiforditasa. na^. QI g.a azt a rendelkezést tartalmazván, h. az intézet abban az esetben, ha valamely kölcsön be nem folyt, birói közbejövetel mellőzésével mindenekelőtt azon összeget veszi igénybe, a mely az illető adós betéteiből és kamataiból alakult, kétségtelen, h. felp. jogosan kérhette az A. a. betéti könyvecskében kitüntetett összegnek saját tartozásába való beszámítását, illetőleg az ellene vezetett végrehajtásnak ezen összeg erejéig leendő korlátozását. Minthogy pedig a másodbiróság Ítéletében foglalt helyes számítás szerint az alp. követelése 1893. aug. 25-én 989 frt 34 krt tett, és felp. erre a tartozásra az A. a. betett összeg beszámításával összesen 800 frt 02 krt törlesztett, a másodbiróság helyesen állapította meg a fenmaradó különbözetet 189 frt 32 ki-bán, de minthogy ú hitelező más megállapodás hiányában, a követelésére teljesített fizetéseket első sorban a felmerült költségek és kamatokra van jogosítva fordítani, a fenmaradó ez a fentebbi különbözet nem kamat, hanem tőkehátralék czimén terheli a felp.-t; a miből folyóan, a másodbiróság ítéletének e részbeni mváltoztatásával, a felp. ellen vezetett vés-