Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 131 magában véve nem bizonyíthatja. Minthogy pedig az 1868: XXXI. Kamat. cz. 2. §. és az ezt hatályában fentártó 1877 : VIII. t. cz. 7. §-a Magasabb kaszerint olyan esetben, a midőn a kölcsönről Írásbeli szerződés létezik m<*t visszaköagyán, de abban a kamat csak általánosan, az összegnek vagy a kamat- vetélése, lábnak számszerű mhatározása nélkül van kikötve, az egy évi kamat a fizetendő töke 6°f0-át test i és ilyen esetben a 6nl -on felül teljesített kamatfizetésnek tőketörlesztéséül való beszámítását az 1877: VIII. t. cz. .5. §-a nem akadályozza, mert ezen szakasz szerint csak a törvényben megállapított mértéken felül kikötött és megfizetett kamat visszafizetése és itletve beszámítása nem foghat helyt: alp. azon kérelmének, h. a keresetbe vett kölcsöntőke után a felp. által valódiaknak elismert nyugták szerint felp. jogelődének fizetett 220 frtből a megfelelő időre járó 6°/0 kamat levonása után fenmaradó összeg a kölcsöntőkébe számittassék be. helyt adni és a mennyiben eme nyugták tanúsága szerint alp.-ek a 220 frtot az 1877. évi július 1-től 1887. évi decz. 17-ig terjedő időben fizették felp. jogelődének, holott ez időre 6°/„ kamat fejében csak 82 frt 23 kr. volt volna fizetendő, következően a fenmaradó 137 frt 77 krral a tőke is teljesen törlesztve van. felp.-t keresetével el kellett utasitani. (94. ápr. 24. 3718 94.) — Curia : Hhagyja. (95. máj. 3. 6306 94. 12362. Curia: A kereseti összeg felp. saját kijelentése szerint Kamat kakamatkövetelést képez, már pedig kamat után további késedelmi matja. kamat a törvényileg mhatározott kamatlábon belül is csak akkor követelhetö, ha ily kamatos kamat fizetése a felek által kifejezetten kiköttetett, ily kikötés fenforgását azonban maga felp. sem állította. (95. szept. 26. 7289 94.) 12363. Győri tábla : Felp. édes anyja, néhai W. J. a néhai Kamat köveit. P. hagyatékához tartozott ingatlanokat a 27. alatti egyezség telhetésénekkiszerint azzal a kötelezettséggel vévén át, h. három kiskorú gyer- zárása. mekének. köztük felp.-nek is nagykorúságuk elértével apai örökrész fejében személyenként 400 frtot kifizet, addig pedig kiskorú gyermekeit táplálni, ruházni és felnevelni tartozik ugyan, de a 400 frt után kamatot nem fizet; minthogy felp. a kereset szerint annak indításakor még kiskorú volt, nagykorúságának elértével pedig alp. a 400 frt tőkét részére lefizette, felp.-t az ezen 400 frt után követelt kamatra nézve is keresetével elutasítani kellett és nem lehetett ezen kamatkövetelést jogosnak abból az okból sem elfogadni, h. alp. az utolsó években a fenidézett egyezségben kikötött szolgáltatásokat nem teljesítette, mert eltekintve attól, h. a kereset nem ezen szolgáltatásokra, vagy ezek egyenértékére irányul, felp. nem bizonyította be azt. h. alp. ezen szolgáltatások teljesitését megtagadta volna, azoknak igénybe nem vétele pedig egy nem kamatozó töke után kamat követelésére jogot nem ad. (92. márcz. 31. 5116/92.J — Curia: Hhagyja. (93. jan. 10. 5250. Dt. XXXIV 87.)