Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

110 DOLOGI JOGOK. Úrbéri jogvi- intézkedései alá eső gőzmalom volna, mert alp. a malmot szonyok. Ital-hajtó gőzmozdonyt (locomobil) időnkenu gabonacséplésre haszmérési jog. nálja fel és ez okból a malom a most felhívott törvény Malomjog. kívánalmának megfelelőleg kizárólag gőzerőre berendezettnek és állandóan gőzerőre működőnek nem tekinthető jennek megállapítása végett szakértők meghallgatását kérte. A malomnak a szakértők által való mvizsgálása elrendeltetvén, minth. a szakértők véleményükben egyhangúlag oda nyilatkoztak, h. a kérdéses malom az 1880: XXXIV. t. cz. kívánalmainak mfelelőleg kizárólag gőzerőre berendezettnek és állandóan gőzerővel működőnek tekinthető, minth. továbbá a most idézett törvény 1. §. szerint ily malmokra a földesúri malomjog ki nem terjed, az ilyen malomjog szempontjából nem korlátolható s annak üzlete a malomjog czimén taksával vagy egyébb szolgáltatással nem terhelhető; mindezekből kétségtelen, h. a malom felállítása és működésbe hozása által alp. felp.-t a malomjog birtokában meg nem háborította, sem pedig őt a malomtaksa elvonása által meg nem kárositotta. (92. nov. 26.24667 92.) — Curia : Hhagyja. (92. jul. 20. 4585/92. Dt. XXXVI. 71.) Italmérési 12327. Curia: Minthogy az italmérési jog a nemesi birtoknak kártalanítási rendszerint tartozékát képezi, az, a ki birói árverésen olyan necsszeg tjdona. mesj birtokot szerez meg, melylyel italmérési jog jár, a kérdéses birtokkal, mint fődologgal egyidejűleg mszerezte külön kikötés nélkül is az annak tartozékát képező italmérési jogot is, hacsak az eladott ingatlan nemesi birtokhoz tartozó italmérési jog attól előzetesen elválasztva nem volt, miből folyóan a kérdéses jog megváltásául az 1888: XXXVI. t. cz. alajan mállapitott összeg is az eladott birtok uj tulajdonosát illeti. (11252/94.) 12327. A pestvidéki tsz.: Tekintve, h.a hazai magyar magánjog értelmében a kisebb kir. haszonvételek a nemesi birtoknak tartozékait képezvén, a tartozékok pedig jogi természetükhöz képest a fődologgal rendesen vele járnak, annak sorsát osztják, mely alól kivétel csak akkor fordul elő, ha azt egy megjelölhető külön intézkedés rendelte, ellenkezőképpen akkor pedig, midőn alp.-ek, illetve jogelődeik a fent megjelölt áporkai telekkvekben foglalt ingatlanokat s az annak tartozékául szolgáló regálét megvették, sem a törvény, sem a felp., mint tulajdonos, intézkedése által a kir. kisebb haszonvételek az ingatlantól elválasztva nem voltak, következőleg az 1875. jan. 10-én kötött adásvevési szerződés alkalmával az ingatlannal együtt képezte eladás és forgalom tárgyát, annak tulajdonát vétel czimén alp.-ek illetve jogelődeik megszerezték. (92. febr. 25. 483 92.) — Budapesti tábla: Hhagyja. (92. decz. 13. 4016/92.) — Curia: Felp. keresetlevelében előadja, h. Áporka községben „a közbirtokosság által együttes közösségben haszonbérlet utján hasznosittatott a regale jog'-, s h. ebből a birtok aránya szerint 5Vi2 rész