Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
DOLOGI JOGOK. 99 ÍL jognak elbirtoklás utján való megszerzését eredményezi. A Szolgalom, dolognak ilyen állásában nem képezheti kérdés tárgyát az, h. a Lakás szolperes ut az alp.-i ingatlanhoz való hozzájuthatás végett feltétlenül galma. •szükséges-e, mert az elbirtoklásra szükséges idó'n át folytatott szolgalomszerü használat által az a kérdés immár meghaladottnak tekintendő. (95. jan. 30. 11,924 93.) 12308. Győri tábla: Alp.-ek a lakást felp. kizárólagos birtokába visszabocsátani nem akarják, azt vitatván, h. Dobai Erzsébet •elhalálozása folytán a haszonélvezeti jognak Dobai Erzsébetet illetett része megszűnt, ez alul a teher alul az ingatlan felszabadult és igy már most ők az ingatlant, mint annak tulajdonosai, nem mint előbb csupán felp.-nek és nejének engedélye folytán, hanem Dobai Erzsébet részét saját, felp. engedélyétől független joguk alapján felp.-sel közösen használni jogositva vannak. Az elsőbiróság alp.-ek álláspontját fogadván el helyesnek, felp.-t keresetével elutasitotta; a felebbviteli bíróság azonban megoszthatatlannak nyilvánította a felp. és neje javára kikötött haszonélvezeti jogot} s ebből folyólag alp.-eket a kereseti kérelem értelmében marasztalta. Alp.-ek másodsorban pedig azt panaszolják, h. a felebbezési biróság az ügy eldöntésénél az anyagi jogszabályt is'helytelenül alkalmazta, a mikor megállapította, h. a felp.-t és nejét közösen megilletett haszonélvezeti jog, az utóbbinak elhalálozása után az egész ingatlanra kiterjedőleg és kizárólag felp.-t illette meg ; holott az anyagjogi szabály ellenkezőleg áll, ugy, h. a felp. és neje részére kikötött közös haszonélvezeti jog megosztható s mindegyik közös haszonélvezet csak fele-fele részben illette; a miből következik, h. a kérdéses ingatlan Dobai Erzsébet elhunyta által a haszonélvezetnek Dobai Erzsébetet illetett fele része alul felszabadult, s a haszonélvezetnek megszűnt részével alp.-eknek tulajdonjoga teljesebbé lett, vagyis a haszonélvezet e része alp.-ekre, mint az ingatlan tulajdonosaira szállott át. A felülvizsgálati kérelem e második része is alaptalan. Mert a felebbezési biróság Ítéletében megállapított, fentebb előadott és az 1893 : XVIII. t. cz. 197. §-ának első bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásra a felebbezési biróság az ügy érdemének eldöntése tekintetében Ítélete indokaiban kifejtett s alp.-ek által vitássá tett, fentebb vázolt anyagi jogszabályt helyesen alkalmazta. (95. febr. 19. G. II. U) 12309. Curia: Az A7. a. adásvevési szerződésben alp. részére Átjárás szolkiköttetett, h. az általa felp.-nek és férjének eladott belsőségen galma. kerten és földterületen a nagy ráskai malmához vezető utat vevők ingyen tartozzanak adni és pedig ezen uti szolgalomra, nézve oly világos kijelentéssel, h. ez mindaddig, mig a nagyráskai malom meg nem szűnik létezni, fen fog tartatni, vagyis 7*