Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

54 KERESKEDELMI TŐRVÉNY. Kereskedelmi kében áll tehát felp. stb. Ind.: E.-rentfü alp. ellen ítélethozatalának szüktörvény. sége fenn nem forgott, mert felp. a -olyó évi 26,134/91. szám alatt kelt 270. §. jegyzőkönyvben ezen alp. ellenében keresetétől a perköltségek kölcsönös Kezesség, mszüntetése mellett elállott és alp. ezt az elállást tudomásul vette. M.-rendű alp. a 2127 frt 95 kr. tőkének és járulékainak mfizetésére azért köteleztetett, mert mig egyrészt felp. által csatolt és valódiságra nem kifogásolt s ekképp ellene teljesen bizonyító E) alatti „egyezségben" e.-rendü alp. \V. Gyula által felp.-nél vásárolt áruk kifizetéseért a kész fizető kezességet magára vállalta; másrészt, mert alp. azt, h. felp. czég ezen kezességi nyilatkozat kiállítása után a keresethez A) alatt csatolt számlában foglalt árukat, az ott kitüntetett és a feltétlen marasztalási összeg'eknek mfelelő vételárban tényleg szállította, nem tagadta. Szemben ezen kötelező nyilatkozattal, a kir. tszék nem fogadta el m.-rendü alp. azon védekezését, h. ezen alp. az E) alatti egyezség 3. pontjában a W. Gyula által készpénzben vásárolt áruk vételárának kifizetéseért vállalván kezességet, tulajdonképp kezességet nem is vállalt, illetve a mennyiben ezen nyilatkozatában kezesség foglaltatott volna az által, h. felp. készpénzfizetés helyett hitelbe adta áruit, a fentemiitett egyezséget olyképp sértette meg, h. ennek folytán az ő felelőssége is mszünt; mert a K. T. 275. §-a szerint a kereskedelmi ügyletek mbirálásánál nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata irányadó. Az pedig az E) alatti 3. pontjából kétségtelen kitűnik, h. m.-rendü alp. W. Gyuláért, ennek meg kötelezendő tartozásaiért feltétlen kezességet vállalt. De nem sértette meg felp. az E) alatti egyezségben foglalt feltételeket az által sem, mert hitelezési szándék nélkül a.kezessség elvállalásának czélja sem lett volna. Kétségtelen ezek szerint, h. m.-rendü alp.-t e.-rendü alp. vásárlásáért készfizetői, tehát a K. T. 268. §-a szerint egyetemleges kötelezettség terheli. Hasonlóképpen el kellett utasítani felp.-t azon kifogásával is, h. a B'/. alattiban felp. és e.-rendü alp. között a kereseti követelésre nézve ujitás jött létre; mert a 2-/. alattiban ezen felek között csak részletfizetések és a tartozás biztosítása iránt történt megállapodás; a mennyiben pedig ezen 2- . alattiban felp. 2000 frt lefizetését ismerte el, ezen fizetés m.-rendü alp. javára nem szolgálhat, mert felp. beigazolta azt is, h. ezen összeg, valamint az időközben teljesített részletfizetéseket e.-rendő alp.-nek régebbi, és a G) alatt csatolt végzése szerint már végrehajtás alatt álló, tehát a kereseti követelésnél terhesebb váltótartozásának kiegyenlítésére fordította. Végülm.-rendü alp. azt állitj-a, h. az E) alatti nyilatkozatból származó kezességi kötelezettsége mszünt, felp. czég B. József nevü tagja rövid idővel az 1889. évi márczius 18-ika után azon kijelentést tette, h. ellene az E) alattiból igényeket támasztani nem fog. Felp. tagadása ellenében alp. ezen állitásának igazolására egyéb bizonyitékok hiányában főesküvel kínálta meg. Eltekintve azonban attól, h. ezen eskü még nem szolgál bizonyítékul arra, h. felp. m.-rendü alp. ellen az E) alattiban szerzett jogáról lemondott, minth. a főeskü csak ugy szolgál bizonyítékul, h. abban a bizoiryitandó ténykörülmény határozottan és kimerítően meg van jelölve, mint. m.-rendü alp. sem a helyet ki nem jelölte, sem a körülményeket elő nem adta, a hol és a mily körülmények között a kezességről való lemondás tényleg mtörtént volna, ezen külömben is határozatlan és minden tekintetben valószínűtlen főesküt a kir. tszék meg nem ítélhette. Mindezen indokoknál