Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

. BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 561 tartassanak, clo azért az ügy valódi állásának kiderítésére szükséges egyéb Sajtóeljárás. kérdések feltételét nem korlátozza, ós nevezetesen a bpts. 233—235. §§. al- 48. §. kalmazását ki nem zárja ; sőt ezt az esküdtszéki eljárás behozataláról szóló 1498/71. sz. I. M. E. R. 4. §-a megengedi. — 13. Nem képez semmiségi okot az a panaszolt tény, h. az esküdtek a végtárgya1 ásnak a határozat hozatalára való visszavonulást megelőző szakában a külvilággal érintkezésbe jöttek; mert ezt az eljárási szabályok non tiltják, sőt ellenkezőleg azoknak 55—58. §§. az elnapolást qlyképpen szabályozzák, hogy annak idejére az esküdtek is elbocsátandók, mig ezzel összhangban az eljár, szab. 77. §-a kifejezetten egyedül azt kívánja, h. az esküdtek csak a határozat hozatalára való visszavonulás után ne érintkezzenek többé a külvilággal ; ezek a szabályok pedig és különösen az 57. és 77. §§. rendelkezései megtartattak. Az eljárási szabályok eme világos rendelkezéséivel szemben meg nem állhat a semmiségi panasznak az az érvelése sem, h. az. esküdtek az úgynevezett informatiók esetleges kiosztásának megelőzése végett lettek volna a végtárgyalás 19 napi tartama alatt a külvilágtól elzárandók. — Nem bir befolyással a védelem szabadságára, h. a végtárgyalás folyamán bejelentett semmiségi panaszoknak indokolása egyszer megengedtetett, máskor megtagadtatott: mert a semmiségi panaszok az elj. szab. 92. ós 95. §§. értelmében a véghatározat meg'hozatala után, még pedig Írásban adandók be, és igy a végtárgyalás folyamán tett ilynemű bejelentések és azok indokolása jelentőséggel nem bírnak. — A tárgyalási nyelv használatát illetően : a vádlottak és védőik azt kívánták, h. a végtárgyalás kizárólag román nyelven — tolmács közreműködése nélkül — folyjon és az ítélet ugyancsak román nyelven és a tolmács közreműködése nélkül mondassék ki; mert — szerintük — ebbeli jogukat a nemzetiségi törvény 8. §-a megállapítja és a tolmács csak oly idegen nyelvekre alkalmazható, melyek az országban nem használtatnak, vagyis a melyekre a nemzetiségi törvény intézkedései nem vonatkoznak. Ámde a nemzetiségi törvények 8. szakasza még az ügyvéd közbenjötte nélküli perekre nézve is kifejezetten azt rendeli, h. a mennyiben a perlekedő felek nem tudnának kölcsönös megegyezésre jutni az iránt, h. a tárgyalási jegyzőkönyv a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvének melyikén vezettessék, az bármelyikén vezethető, annak tartalma azonban a feleknek szükség esetén tolmács segélyéi-él megértelmezendő; a bírói határozat pedig a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó meg és csak a kihirdetés, ill. kiadás törtenhetik meg a törvényhatóságnak egy másik jegyzőkönyvi nyelvén; mig az ügy véd közbe n jöttével folytatott perek nyelvére nézve ugyanazon tvévy 9. §-a értelmében a törvényhozás további intézkedéséig a gyakorlat az irányadó. — Nem képezi az eljárás lényeges formáinak msértését: h. a R. Dénes ellen pótlólag beadott feljelentés az elj, szab. 15. §-ának teljesen meg nem felel; mert a hiányzó kellékek már a vonatkozó alapfeljelentésben benne foglaltatnak ; továbbá az sem, h a 26. n. sz. alatti vallomása tanúkihallgatásokra használt nyomtatványra íratott; mert annak lényege kétségtelenné teszi, h. terheltképp hallgattatott ki; s ezeknél fogva ellene a vádlevél szabályszerűen adatott be A semmisógi panasszal éllő többi vádlottak kihallgatási jköny ve is meg-, felel az elj. sz. 20., 21. §§. követelményének; a vádlevól pedig ezeknek azért nem volt a végtárgyaláson tolmácsolandó, mert öt hónappal ezelőtt mkapták és ellene — dr. L. László ós P. Rubin, gyulafehérvári ügyvéd kiMárkus. FolsőMrósági határozatok. (, kiad. V. 36