Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNVÁD] ELJÁRÁS. Bűnvádi eljá-vényszék 3383 91. sz. végzései után beadott és még függőben levő rá*. felebbezéseknek a végtárgyalás megtartására nézve halasztó hatályt Végtárgyaláí. nem tulajdonítva, az ügyet érdemben vizsgálja felül. (1893. deczember 15. 2607.) .4 sértett fel 220D. Bp. tábla : Magánvádló a vizsgálóbírónál azt a kijelentést is indítványa- tette, h. „ha a vádlott a felszámított kárösszeget neki megtérítenili, ugy nak vissmvö- ellene a vádat elejti, ha pedig meg nem téríti, mbüntetését kéri". Magánnása. vádlónak ez a tett kijelentése, a BTK. 116, és 390. §§-ai alapján nem eredményezheti még az eljárás mszüntetését, mert ez az eljárás mszüntetése iránti kívánságot minden kétséget kizárólag magában nem foglalja, sőt nyilván a vád fentartásához való kifejezett ragaszkodást mutatja, a melytől való elállást köti csupán a magánvádló bizonyos feltételhez. Ezek szerint az eljárásnak a magánvád visszavonása alapján történő mszüntetése törvényes alappal nem bír. (32. szept. 13. 7520.) 2201. Az ügy érdemét illető kérdéses eldöntése előtt már azon kérdés áll előtérben: ki volt-e terjeszthető a fenforgó esetben a bűnvádi eljárás mindkét vádlottra ? Avagy nem lett volna-e az a kírositott inőitvángához képest csupán egyik vádlottra szoritandó-e ? ill. a kárositottnak a vizsgálat folyamán kijelentett azon nyilatkozata folytán, h. e.-rendű vádlottnak, T. Mihálynak mbüntetését kívánja, az érdemleges mellőzésével csupán m.-rendri vádlottra korlátozandó ? tek. h. a BTK. 115. §-a szerint az indítvány előterjesztése a büntetendő cselekményre közreműködők egyike ellen az eljárás megindítását valamennyi ellen maga elé vonja : helyesen inditatott meg e.-rendű vádlott ellen is az eljárás, habár az indítványozó az eljárásnak erre való kiterjesztését nem indítványozván, csupán az általa egyenesen vádlott T. András m.-rendű vádlott m.-büntetését indítványozta ; tek., h. a sértett fél az ítélet hozataláig jogosítva lévén indítványának visszavonására, ezt amennyiben azon esetek egyike sem forog fenn, melyekben a károsított, ill. a sértett fél a büntetendő cselekmény elkövetésére közreműködők személyes viszonyainál fogva jogosítva van ezen személyeknek a bűnvádi eljárás alól kihagyásával, az eljárásnak többi közreműködő elleni folyamatba tételét indítványozni, tehát a jelen esetben a károsított jogosítva lett volna ugyan indítványát visszavonni s ezen visszavonás, ha kellőképpen tétetik, az egész eljárásnak mszüntetését vonta volna maga után ; tek., h. e.-szerint annak lehetősége, h. az imént kiemelt körülmény fen forgása nélkül a sértett avagy károsított fél azon személyek között, a kik ellen a bűnvádi eljárás hatálya kiterjedhet, szabadon választhasson, a tv. által ki van zárva. (92. febr. 19. 7886/91.) Az ite'let meg- 2202 — 03. Citria : A büntető törvénykezés legfőbb alapelvével okolása. ellenkezik azon ítélet, amelyeknek rendelkező részeiben vádlott már büntetendő cselekmény elkövetésében mondatik ki bűnösnek, amint amely cselekmény az Ítélet indokaiban általa elkövetettnek bizongittatik. Bűnvádi ügyekben az Ítélet indokai épngy jogerőre emelkednek, mint annak rendelkező része. (1887. május 20. 7560,85. — Azonos: Szegedi tábla : 1892. szept. 20. 3251. Eljárási költ- 2204. Eperjesi tvszék: Tek., h. a sértett képviselője a főtárgyalás ségek. folyamán nem számította fel költségeit; tek., h. vádlottak ilgen költségek viselésére az e.-bírói Ítéletben nem lettek kötelezve; tek., h. a jogerős ítélettel